Viszonylag kevés kisgyerekes ismerősöm van, és mivel sokáig nem foglalkoztatott a gyerekvállalás, a bölcsődébe iratásról sem jutott eszembe tájékozódni. Utólag kiderült, jó lett volna (utólag mindig kiderül), mert hiába hozza úgy az élet, hogy a legféltettebb kincsedet, a gyerekedet a rendszer gondjaira kell bíznod (legalábbis rövid időre), a bölcsődei évkezdés bizony ugyanakkor van, mint az iskolai, azaz szeptemberben. Nehéz így tervezni, a legtöbb bölcsőde telített már évközben, nincs felvétel, a mi budapesti kerületünkben sem volt ez másképp.
Mit tehetsz ilyenkor?
Veszel egy nagy levegőt, és telefonálsz, akinek lehet. Javaslom, hogy a bölcsődékkel beszélj egyesével, hátha valahol mégis találnak helyet és megszánnak, ha nyomós anyagi, családi oka van a kérésednek, azt érdemes elmondani, mert sokat nyomhat a latban az elbírálásnál. Meg fognak kérni, hogy tölts ki jelentkezési lapot, ezt tedd meg, attól függően, mennyi idő áll rendelkezésedre az elhelyezéssel, mennyit tudsz várni, kérj őszinte visszajelzést, mire számíthatsz.
A másik irány az úgynevezett ideiglenes gyerekfelügyelet, ezt állami bölcsődék biztosítják térítéssel, általában óradíjat kell fizetni érte. Ennek a mértéke elég változatos, 500 forinttól akár 1000 forintig is terjedhet, a kicsik pedig legfeljebb napi hat órát tölthetnek el az intézményben. Cserébe, a bölcsődei státusszal ellentétben nincsen kötelező, heti ötnapos jelenlét, annyit megy a baba, amennyit a szülő szeretné vagy a család megengedheti.
Mennyibe kerülhet a bölcsődébe iratás?
Egy ezer forint körüli órabérrel működő gyerekfelügyeletnél, heti négy teljes alkalommal számolva közel százezer forintra is rúghat étkezéssel együtt a havi számla, ez viszont már egy jó magánbölcsi díja is lehet. Mi állami gyerekfelügyeletet választottunk végül, mert elégedettek voltunk az első benyomásnál, és innen könnyű átlépni a bölcsődei státuszba szeptemberben, de azért be kell látnom, a nőkre társadalmi elvárásként nehezedő gyerekvállalás feltételei rendszerszinten korántsem biztosítottak.
Jópár anyatársammal beszélgettem fórumokon, személyesen, de kíváncsi lennék a tapasztalataitokra országszerte, mennyire nehezített a bölcsődébe bejutás, akár évközben, akár szeptemberben. Az biztos, hogy a kiszemelt bölcsőde honlapját érdemes figyelni már márciusban, ekkor zajlanak a nyílt napok, amikor benézhetünk az adott intézmény mindennapjaiba, eldönthetjük, mennyire szimpatikus, szeretnénk-e ide iratni a gyerekünket, a jelentkezéseket pedig általában április-májusban már be is lehet adni.
Ezeket elbírálják, több bölcsődét is megjelölhetünk aszerinti sorrendben, hova szeretnénk leginkább bekerülni. A kapacitások végesek, a férőhely sajnos kevesebb, mint azt az igények idokolnák, viszont fellebbezéssel is lehet élni az elbírálást illetően, jellemzően igyekeznek az intézmények megoldani a gyerekek elhelyezését a szülők kéréseinek megfelelően.
Milyen lesz elválni, beszokni?
Szokás azt mondani, hogy a szülőt jobban megviseli az intézménybe adás, mint a gyereket, de ezzel nem értek egyet. A kicsiknek is nehéz, az anyuka és az apuka a világot jelentik nekik, így az idegen helyen és emberekkel eleinte nekik is rendkívül megterhelő, különösen a család védett, biztonságos keretei közül kilépni. A beszoktatást valaki könnyebben viseli, imád az új helyen játszani az új pajtásokkal, másoknak sokáig tart a feloldódás, többet sírnak, folyamatos testközelségre vágynak. Akárhogyan is, a leválás senkinek sem könnyű, otthon igyekezzünk extra odafigyeléssel, sok puszival, minőségi együtt töltött idővel kompenzálni a külön töltött időt.
A beszoktatás ideális esetben 2-3 hét, egyénileg eltérő lehet, ekkor alakul ki a kötődés a gondozó és a kisgyerek között. Igyekezzünk háttérben maradni, a gondozókra bízni a kicsi foglalkoztatását, persze mindezt szépen lassan, a saját tempónkban, a csoportszoba elhagyása is csak tíz percekre történik eleinte.
Akárhogyan is, a bölcsőde elkezdése normatív krízisnek minősül a család életében, új élethelyzet, új szokások, ami felboríthatja a kisbabánk alvását, közérzetét akár hónapokra is. Jó, ha tudjuk, hogy a nagy kiborulások, érzelmi hullámok normálisak és a biztonságos kötődés jelei, bölcsődés kisgyerekek gyakran otthonra “tartogatják” az érzelmeik kinyilvánítását. Türelemmel, lassulással szépen beleszokhatunk az új helyzetbe, és ne felejtsünk el szülőként magunknak is időt, helyet találni a regenerálódásra.
Fotó: Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!