Al Ghaoui Hesna szerint ma már szinte lehetetlen teljesen kivonni magunkat abból az információs nyomásból, ami körülvesz minket. A folyamatos hírfogyasztás, a politikai és társadalmi feszültségek, a technológiai változások mind egy olyan beszűkült tudatállapot felé tolnak bennünket, ahol könnyen állandósulhat a szorongás.
Az egykori külpolitikai újságíró szerint a bizonytalanság nem fog eltűnni az életünkből, éppen ezért úgy gondolja, akkor járunk el helyesen, ha megtanulunk alkalmazkodni ehhez. Az ő saját praktikája mindehhez, hogy igyekszik minél gyorsabban kilépni abból az állapotból, amikor beszippantják a negatív gondolatok. Ebben számára a családja, különösen a gyerekei jelentik a legerősebb kapaszkodót.
Az agyunk még mindig a túlélésre van programozva
Hesna Krizsó Szilviának elmondta, hogy legutóbbi könyve, a Miért pont én írása közben több agykutatóval és terapeutával is beszélgetett arról, hogyan működik az emberi elme stresszhelyzetben. A szakemberek szerint az agyunk alapvetően még mindig ugyanúgy működik, mint amikor őseink kis közösségekben éltek a szavannán: automatikusan a veszélyre fókuszálunk, a negatív információkat tároljuk el mélyebben, és hajlamosak vagyunk a legrosszabb forgatókönyveket feltételezni.
Csakhogy ma már nem néhány közvetlen veszéllyel találkozunk, hanem egy végtelen információs dömpinggel. Az agyunk viszont nem változott ilyen gyorsan.
„Gyakorlatilag ebbe őrülünk bele” – fogalmazott Hesna, aki szerint ezért különösen fontos, hogy megtanuljuk időben észrevenni a testünk jelzéseit, mert nála például az első figyelmeztető jel az, hogy veszélyhelyzetben vagy a stressz miatt ökölbe szorul sa keze.
A fókuszváltás lehet egy stratégia
A beszélgetés egyik központi gondolata a fókuszváltás képessége volt. Hesna szerint ma ez az egyik legfontosabb készség ahhoz, hogy mentálisan egyensúlyban maradjunk. „A vándorló agy depressziós agy, a fókuszált agy boldog agy” – idézte a reziliencia-kutatókat.
A fenti idézet azt üzeni, hogy akkor, amikor teljes figyelemmel benne vagyunk egy tevékenységben, akkor megszűnik az a belső tér, ahova a szorongató, jövőre irányuló gondolatok beférnének. Éppen ezért tudatosan gyakorolja, hogyan irányítsa át a figyelmét olyan dolgokra, amelyek biztonságérzetet adnak számára, legyen az egy jelen idejű élmény, a családja vagy akár egy olyan egyszerű testi gyakorlatra, mint a hasi légzés.
Miért fontos kimondani, amit érzünk?
Hesna egyebek között arról mesélt, mennyire sokat segít neki, ha ki tudja mondani a benne zajló folyamatokat. Szerinte amikor megfogalmazzuk magunknak vagy valaki másnak, hogy mit érzünk, azzal nemcsak a feszültséget csökkentjük, hanem közelebb kerülünk a megoldáshoz is. Ez a fajta „narratív írás” vagy tudatos történetalkotás az agyműködésre is hat: aktiválhatja a problémamegoldásért felelős agyterületeket, és segíthet abban, hogy ne kizárólag áldozatként tekintsünk magunkra.
Hesna arról is beszélt, hogy sokáig kifejezetten konfliktuskerülő ember volt, de ma már tudatosan beleáll a nehéz helyzetekbe. Bár az érzelmek őt is elsodorják időnként, és van, hogy dühös lesz vagy kiabál, de ma már igyekszik nem azonnal reagálni. Szerinte sok konfliktus azért mérgesedik el, mert túl gyorsan akarunk reagálni, miközben valójában időre lenne szükségünk ahhoz, hogy lehiggadjunk.
A beszélgetésben szóba került a dr. Bányai Éva pszichológus hipnóziskutató nevéhez fűződő „konstruktív düh” fogalma is, amely szerint a düh nem feltétlenül romboló érzés. Lehet olyan energia is, amely segít kiállni magunkért, meghúzni a határainkat, vagy változtatni egy méltatlan helyzeten.
„Rettegek a jövőtől”
Arra kérdésre, hogy fél-e a jövőtől, Hesna szinte gondolkodás nélkül, őszintén azt mondta: „Rettegek a jövőtől”. Bevallása szerint éppen ezért foglalkozik ennyit tudatossággal, önreflexióval és rezilienciával. Szeretné ugyanis magát és a gyerekeit is felkészíteni egy olyan világra, amelynek szabályait még mi sem látjuk teljesen. Szerinte a jövőben már nem elsősorban a lexikális tudás lesz a legfontosabb, hanem az alkalmazkodóképesség, az önismeret és az a képesség, hogy felismerjük, mi zajlik bennünk.
A félelem és a bizonytalanság egyik fontos ellenszere Al Ghaoui Hesna szerit a tudatosság, ami segít abban, hogy a félelem, ami bár ott van benne, ne bénítsa le, hanem sokkal inkább előre mozdítsa, és megtalálja azokat a kapaszkodókat, amelyek segíthetnek abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak, és kiszámíthatatlanabb legyen számára a világ.


