„Számomra nem lett teher egy nagy ember öröksége” – Interjú Czeizel Balázs fotóművésszel

A Czeizel név hallatán Czeizel Endre, az orvos-genetika úttörője jut eszünkbe, aki Magyarországon és világszerte is meghatározó tudományos eredményeket ért el. Kevesen tudják azonban, hogy fia, Czeizel Balázs a fotóművészetben, illetve a könyvtervezésben legalább olyan sikeres, mint édesapja volt az orvostudományban. A tehetséges alkotó saját útját járva érte el eredményeit, de vajon miért döntött a művészi pálya mellett? Mit tanult édesapjától, és mennyire kapcsolódik össze a tudomány és a művészet az életében? Vermes Nikolett írása.

Be kell vallanom, amikor először rákerestem a nevére, vajmi kevés információt találtam az interneten. Nem veri nagy dobra a munkáját, pedig nagyon érdekes. 

Sosem vágytam ilyen jellegű hírnévre. Én inkább csendesen teszem a dolgom. Most éppen a hamarosan nyíló Munkácsy-kiállítás katalógusát terveztem.

Más művészeti katalógusok és a Rubicon történelmi magazin mellett, amelynek több mint két évtizede a tervezője. 

Egészen pontosan 1998 óta dolgozom a folyóirat számára. 

Mindig is a művészpálya érdekelte? 

Már gyerekkorom óta. Emlékszem, a szüleink majdnem minden csütörtökön moziba, vasárnap kiállításra vittek minket. Egy napon megragadott egy képzőművészeti kiállítás, és onnantól kezdve nagyon sokat rajzoltam otthon. Később az Iparművészeti Főiskolán kezdtem a tanulmányaimat, ahol eredetileg könyvtervezés szakra jelentkeztem, majd elvégeztem a fotószakot is. Akkoriban indult el az első fotószak Magyarországon, és elragadott a fotográfia világa. Végül egyszerre tanultam a két szakterületet, és ez a kettősség pedig azóta is meghatározza a pályámat. Ami a tervezést illeti, nemrég fejeztem be a novemberben nyíló Munkácsy-kiállítás katalógusát, illetve a Kieselbach Galéria és Aukciósház őszi katalógusát, hamarosan pedig kezdem a téli kiadvány összeállítását. Ezenkívül készítek egy katalógust egy magángyűjtemény Zsolnay-kollekciójáról is. Az idei Szép Magyar Könyv versenyen két díjat nyertem Maurer Dóra katalógusával. De természetesen a fotográfia is folyamatosan jelen van az életemben, és ha alkalmam van rá, akkor kiállításon mutatom be a munkáimat. Legutóbb két éve volt önálló kiállításom Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeumban, valamint most zárt a Vasarely Múzeumban a csoportos kiállításunk, amelyen Maurer Dóra mellett, négyen, az egykori hallgatói is részt vettünk a munkáinkkal. Ebben a percben még nem tudom megmondani, hogy mikor lesz legközelebb önálló tárlatom, de a terveim között szerepel, hogy a közeljövőben újra kiállítom a képeimet. 

Meg sem fordult a fejében, hogy csecsemőket vagy kismamákat fotózzon?

Csak a családomról, gyerekeimről… De készítek képeket emberekről, például a doktori mestermunkám is egy speciális portrésorozat – digitális élőmaszkok – volt. A fotográfiáim inkább a műfaj határterületei: vagy olyan projekteken dolgozom akár önálló képek, akár művészkönyvek formájában, ahol a tipográfia és a fotográfia összefonódik, vagy éppen teljesen új, kísérleti megoldásokat alkalmazok.

Erre szokás azt mondani, hogy messze esett az alma a fájától?

Valóban nem követtem édesapámat a tudományos területen. Nem bánom, hogy így alakult. Számomra nem lett teher egy „nagy” ember szakmai öröksége. Ugyanakkor nem mondanám, hogy nem érdekelt a munkája, vagy hogy ő ne lett volna kíváncsi az én munkámra. Mindig eljött a kiállításaimra, és érdeklődve figyelte a képeimet, ha pedig nem értett valamit, akkor rákérdezett. Bár nagyon fogékony volt a művészetekre, a gondolatai mindig a tudomány körül forogtak. 

Hárman vannak testvérek. Ki lépett édesapjuk nyomdokaiba?

A szüleim a bátyámat szánták orvosi pályára, ő volt a kijelölt „utód”. Emlékszem, ezért ment biológia szakra a gimnáziumban, de egy idő után sokkal jobban érdekelte az irodalom. Végül színházrendező lett, és ma is aktívan dolgozik ezen a területen, nagyon szereti. Ez persze okozott némi feszültséget a családban, de ennek ellenére egyikünknél sem erőltették az orvosi pályát. A húgom viszont gyógypedagógus lett, később pedig megalapította a Korai Fejlesztő Központot, amely egyénre szabott fejlesztő és terápiás programokat kínál különböző nehézségekkel küzdő gyermekeknek. Mondhatni, ő vitte tovább édesapánk szellemi örökségét. 

Tehát nem a család alapította a híres és szakmailag kimagasló Czeizel Intézetet?

Édesapám tudományos titkárához köthető a Czeizel Intézetet alapítása, a család delegál tagot a kuratóriumba, de ezenkívül nem folyunk bele az intézet munkájába. Édesapám sem gondolkodott ilyen dolgokban, távol állt tőle az üzleti szemlélet. Inkább folytatta a kutatásait, mindig dolgozott, hétköznap orvosként, hétvégén tudósként, hiszen akkor írta a publikációit. A magzatvédő vitamincsalád, amely a nevét viseli, az ő kutatásai alapján készülnek egy független gyógyszergyártó cégnél, amely édesapánk tudására alapozva szeretett volna vitaminokat fejleszteni. Tehát ezek a márkák, amelyek, bár viselik a Czeizel nevet, csak közvetett módon kapcsolódnak apámhoz, aki a tudását adta vállalkozó kedvű pályatársainak. 

Ön mit tanult az édesapájától? 

Hogy tegyem magasra a mércét a saját szakmámban, ahogy ő is tette. Kisgyerekkorunk óta láttuk, ahogy folyamatosan dolgozott a hétvégéken is, ilyenkor koncentráltan dolgozta fel kutatásai eredményeit a dolgozószobájában, és bizony nem örült, ha a játékunkkal megzavartuk… Nagyon elmélyülten tudott dolgozni, a szorgalom és a kitartás hatalmas szerepet játszott a sikerében, és ezt én is magammal hoztam.

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el interjúnkat az ötgenerációs orvoscsaláddal!

Fotó: Czeizel Balázs

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Minden ajánlat nekünk szól? Így vásároljunk tudatosan

A közösségi médiát görgetve, híreket olvasva vagy a városban sétálva szinte mindenhol „kihagyhatatlan” Black Friday-ajánlatokkal találkozunk. A digitális hirdetések ráadásul...

A lassú luxus: miért lett az idő, a csend és a figyelem az új státuszszimbólum?

Egy délelőtt, amikor nem kell rohannunk. Egy beszélgetés, amelyet nem szakít félbe a telefonunk rezgése. Egy hétvége, amelyre nem szerveztünk...

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...
Őszi utazás a vonaton

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy hétvégi kiruccanáshoz nem feltétlenül kell autóba ülnünk vagy repülőjegyet foglalnunk. Magyarországról több hangulatos európai város is elérhető néhány órás...

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden ajánlat nekünk szól? Így vásároljunk tudatosan

A közösségi médiát görgetve, híreket olvasva vagy a városban sétálva szinte mindenhol „kihagyhatatlan” Black Friday-ajánlatokkal találkozunk. A digitális hirdetések ráadásul...

A lassú luxus: miért lett az idő, a csend és a figyelem az új státuszszimbólum?

Egy délelőtt, amikor nem kell rohannunk. Egy beszélgetés, amelyet nem szakít félbe a telefonunk rezgése. Egy hétvége, amelyre nem szerveztünk...

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Amikor az ajándék azt üzeni: ismerlek – a Pandora ünnepi kollekciója