Manapság sok szó esik a tudatos online jelenlétről. De mi a helyzet a tudatos digitális kommunikációval?
Ez egy nagyon fontos kérdés – különösen a mai világban. Az átlagfelhasználó esetében a digitális térben töltött idő teszi ki a nemcsak a napjának, a kommunikációja színterének a legnagyobb részét. Nehéz lenne visszafordítani ezt a trendet, de mi azt reméljük, hogy sosem fordulunk kizárólag a digitális tér felé, még az új generációk sem.
Úgy gondolom, fontos, hogy kritikusan gondoljuk át, mely interakcióink történjenek digitálisan, és hogyan kommunikáljunk úgy, hogy se az időnket, se az energiánkat ne pazaroljuk el. Ez közös felelősség: részben a felhasználó, akinek tudatosan kell működnie, reflektálnia kell a saját viselkedésére; részben pedig a digitális platformoké, amelyek segíthetik az edukációt és értékteremtő megoldásokat kínálhatnak.
Hogyan segíthet egy alkalmazás abban, hogy tudatosabban használjuk a digitális teret?
Nálunk ez azzal áll összefüggésben, hogy hogyan építjük fel a felhasználói élményt. Például szándékosan nem alkalmazunk algoritmusokat mondjuk az üzenetek sorrendjének a meghatározásánál. Számunkra fontos, hogy a felhasználó dönthessen a digitális kommunikációjának a módjáról. Fektettünk az adat- és a fiókvédelembe, bevezettük a kétlépcsős azonosítást és odafigyelünk arra, hogy a felhasználó elkerülhesse az adathalászokat és a spameket.
Továbbá az emberek nemcsak gyorsabban olvasnak, de gyorsabban beszélnek is. Ezért fejlesztettük a hangfelismerő funkciót és a beszéd szövegének átalakítását, hogy egy hangüzenet szövegesen is megjelenhessen – ez gördülékenyebbé és a gyorsabbá teszi a kommunikációt.
Rengeteget beszélünk a digitális tér veszélyeiről a képernyőidőtől az online bullyingról. Mennyire foglalkozunk a személyes adataink védelmével? Egyáltalán van okunk az aggodalomra?
Az emberek manapság rengeteg dolog miatt aggódnak, és nincs igazán idejük elmerülni ebben a komplex világban. A felhasználók nagyjából két csoportra oszthatók. Egy egyik csoport azt mondja: „Tudom, hogy az adataim kikerültek a világhálóra, de fogalmam sincs, mi a dolgom velük.” A másik csoport tagjai sokkal óvatosabbak, ők kutatnak, utánaolvasnak és tudatos döntéseket hoznak.
A trend – még ha lassan is – abba az irányba halad, hogy az emberek, amikor van választási lehetőségük, inkább a biztonságosabb, adatvédelmet nyújtó megoldásokat választják. Ez pedig az egész iparágat ebbe az irányba mozdítja el. Például 9 éve még nem is létezett végponttól végpontig tartó titkosítás, pedig ez a lehetőség garantálja, hogy az adataink nem kerülnek eladásra, nem használják fel őket.
Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok sokszor nem is kerülnek tárolásra, mivel nincs rájuk szükség. Emellett mindenki eldöntheti, hogy szeretne-e személyre szabott hirdetéseket – ez egyéni preferencia kérdése. Az EU-ban különösen jó dolgunk van, mert itt folyamatosan tájékoztatnak minket a beállítási lehetőségekről, és kikapcsolhatjuk a számunkra nem átlátható opciókat.
Arról már beszéltünk, hogy egy platform hogyan segítheti a tudatosabb digitális jelenlétet. De vajon abban is támogathat-e bennünket, hogy egészséges módon támogassuk az emberi kapcsolatainkat?
Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy a technológia lehetőség. Elsősorban akkor, ha az emberek térben vagy időben távol vannak egymástól. A mai, globalizálódott világban sokan külföldön dolgoznak, tanulnak, élnek – a digitális platformok pedig segítenek fenntartani a családi kötelékeket.
A nagyszülők láthatják az unokákat videóhíváson keresztül, a gyerekek pedig már egészen korán megtanulhatják használni ezeket az appokat. Ezek az interakciók korábban nem léteztek, most pedig elmélyítik a kapcsolatokat. Persze nem helyettesítik a személyes találkozásokat, de azért sokat fejlődtek.
A csoportos csevegések például lehetővé teszik, hogy az akár személyesen is rendszeresen találkozó emberek hatékonyabban szervezzék meg az életüket. Könnyebb megszervezni egy szülinapi bulit, egy munkahelyi projektet, vagy egyszerűen csak kapcsolatban maradni. Gondoljunk csak a szülői csoportokra – mindenki használja őket.
Azt olvastam, hogy a Vibert főként családtagok használják.
Így van. Ez egy védett, biztonságos környezet. Nemcsak az adatok titkosítása miatt, hanem mert gondosan szűrt tartalmakat engedünk be, és nagyon megbízható az infrastruktúránk is. Ezért választottak minket már kezdetben is olyan aktív felhasználók, akiknek fontos volt a biztonság. Aztán ezek a felhasználók családot alapítottak, gyerekeik lettek, akik szintén ezt használták. A nagyszülők pedig a gyermekeiken, unokáikon keresztül ismerkedtek meg vele.
Kíváncsi vagyok, hogy szerinted merre tart a digitális kommunikáció, mi lesz a jövője?
Jó kérdés. Valószínűleg az AI fejlődése lesz a legmeghatározóbb tényező. Senki sem tudja pontosan, merre halad, de öt éven belül nagyon jelentős változások jöhetnek. Az AI akár személyi asszisztensként is működhet: üzeneteket fogalmaz helyettünk, segít rendszerezni a kommunikációt, sőt a döntéshozatalt is támogatja.
A titkosítás és a magánszféra védelme is fejlődik majd – lehet, hogy minden az eszközön marad, és nem kell semmit sem a felhőbe küldeni.
A vállalati kommunikáció is átalakul: személyre szabottabb, automatizáltabb szolgáltatások várhatók. És ne feledjük, az eszközök is változnak – az okostelefonok után új korszak jöhet, okosszemüvegek, AR/VR eszközök válthatják le.
Izgalmasnak hangzik!
Határozottan. Talán öt-tíz év múlva, amikor majd visszatekintünk az okostelefonok korszakára, arra gondolunk: nem is volt annyira kényelmes.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
Kommunikálj könnyedén, önmagadat adva – Sajátítsd el az asszertív kommunikációt
