A gimnazista kamaszfiú csütörtökönként délben megérkezik a nagyszüleihez, puszit nyom a nagyi arcára, belekukkant a lábasba, és boldogan konstatálja: a kedvenc étele lesz ma is az ebéd. Míg segít megteríteni, elmeséli, mi volt a héten a suliban, kikéri a nagymama véleményét az egyik tanárával fennálló konfliktusról, majd a nagypapához is van egy-két jó szava.
Megbeszélik a focimeccs eredményét, a fiú vigyorogva hallgatja az öreg visszaemlékezéseit a saját fiatalkoráról. Ebéd után közösen lehuppannak a számítógép elé, és az unoka újabb hasznos dolgokat mutat meg nagyszüleinek a digitális világban. Ugye milyen idilli kép? A valóságban azonban nagyon kevés családban lehetünk tanúi ehhez hasonló jeleneteknek.
A vágy megvan a közeledésre
Manapság egyre kevesebb az úgynevezett többgenerációs, kiterjesztett családmodell, olyan család, amelyben több generáció él együtt. A belföldi és a külföldi migráció, az, hogy a fiatalok a városb költöznek, az idősebbek egyedül maradnak a kisebb településeken, szintén ront a helyzeten. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az unokáknak ritkábban van alkalmuk találkozni a nagyszülőkkel, jó esetben a dédszülőkkel, hanem azzal is jár, hogy kevesebb mintát látnak arra, hogyan lehet kommunikálni más generációkkal. Bereczki Enikő generációkutató a Rejtélyes Z generáció című könyvének megírásakor online felmérést készített a 13 és 25 éves közötti fiatalok körében szerte az országban, és arra kérdezett rá, hogy szerintük mi segítené a generációk közötti szakadékok leküzdését. A feleletválasztós kérdéssorban a több együtt töltött idő, az őszinte beszélgetések, és az, hogy ha a fiatalok jobban tisztelnék az időseket, szerepelt az első három helyen.
„A válaszokból is kiderül, nekik is igényük lenne az idősebb generációval való személyes kapcsolatra, hogy ne azokat a mintákat alkalmazzák, amelyeket az online térben eltanultak, meséli a generációkutató. A 2017-es davosi gazdasági fórumon felvázolták azokat a jövőtálló készségeket, amelyekre a fiataloknak szükségük van, és ezeknek a fele inter vagy intraperszonális készség, pont olyan, amelyeket leginkább a személyes kommunikációban tudnak elsajátítani például a nagyszüleiktől.”
A digitális világon kívüli lét
86 éves nagynéném, akinek sem okostelefonja, sem számítógépe nincs, nyomógombos telefonján próbálja bankjával az ügyeit intézni. Amikor a vonal végén a fiatal munkatárs azt javasolja neki, hogy menjen fel a bank oldalára és kattintson erre vagy arra az ikonra, az idős asszony a születési dátumát ismételgeti neki, ezzel magyarázva, hogy számára a digitális világ nem létezik.
„Mindenki a saját valóságából indul ki, emiatt is nehéz empátiával lenni az eltérő generációban lévő ügyfelek vagy akár embertársak felé” – folytatja Bereczki Enikő. „Egy kicsit finomítanám a képet, azért érezhető némi közeledés ezen a területen a generációk között, és ebben a Covid-járvány hozott változást. Az idősebb generáció tagjai a bezártság miatt rá voltak szorulva arra, hogy letöltsék és megtanulják használni a Messengert, a Skype-ot, ha kapcsolatot akartak tartani a fiatalabb rokonokkal. A 70+-os korosztály nincs folyamatosan online, de azért naponta többször is felmegy a netre, és egyre több információt onnan szerez be. Az más kérdés, hogy a médiafogyasztási preferenciák elkülönítik egymástól a két generációt és nehezebbé teszik a kommunikációt, a veteránok egyértelműen a Facebookot használják, ahová a Z generáció tagjai véletlenül sem tévednek fel, ők inkább a TikTokon, az Instagramon kommunikálnak.”
A korszellem hatása
Minden generáció életében vannak nagy krízisek, amelyek befolyásolják az emberek személyiségfejlődését.
„A veteránok (az 1928 és 1945 között születettek) elnevezése is arra a korszellemre vonatkozik, ami a fiatalságukat jellemezte. Az ő nagy kataklizmájuk a második világháború volt, ami mély nyomot hagyott az értékrendjükön, mivel előtte, alatta vagy közvetlenül utána születtek. Fiatalkorukban újjá kellett építeni a házukat, falujukat, országukat, tehát ők egy építő generáció, jellemzően a hagyományos értékeket, a kemény munkát, a család fontosságát és a stabilitást helyezik előtérbe” – folytatja a generációs szakértő. „A Z generáció (az 1996 és 2012 között születettek) életét a klímaszorongás határozza meg, a magyar UNICEF egyik kutatása szerint a magyar fiatalok 90 százaléka a klímakatasztrófa miatt szorong, ők sokkal tudatosabbak a környezetvédelem fontosságát illetően, mint a korábbi generációk. Ő a digitális kor szülöttei, könnyen eligazodnak a virtuális térben, ott érzik igazán otthon magukat.”
Mi segíthet a közeledésben?
Nyitottság és kíváncsiság. Ez már Endrei Judit válasza a kérdésre, aki a Magyar Telekom, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség Netrevalók című közös kezdeményezésének egyik nagykövete. Judit a 80-as, 90-es évek népszerű televíziós műsorvezetője volt, ma is kortársai influenszere, aktív jelenléttel a közösségi médiában, tréningekkel, előadásokkal, YouTube-videóbeszélgetésekkel. Kor-határtalanul programjával a középkorúakhoz és az idősödő korosztályhoz szól, szeretne segíteni nekik abban, hogy elfogadják: a változás az életük része, és megtegyenek mindent, ami a következő életszakaszban is harmóniát, teljességet teremthet számukra.
„Azt tapasztalom, hogy a korosztályom tagjai közül egyre többen nyitottak az új dolgokra, és időt szánnak a tanulásra. Az előadásaimon a nézők 95 százaléka nő, a nők hamarabb mozdulnak, ők vannak többségben a Szenior Egyetemeken is, ahol komoly egyetemi oktatók tanítják az idősödő hallgatókat. De ők tanulnak angolul, és ők járnak az élen az internettel való ismerkedésben is. Nem ritka, hogy a Kor-határtalanul előadásaimon megjelenik egy-két gimnazistakorú fiatal is, akik önkéntes munkában kísérnek el idősebbeket, túl vannak már az érettségihez kötelező 50 órás közösségi szolgálaton, azért segítenek, mert jólesik nekik, élvezik az idősek társaságát.”
Ki kitől tanul?
Szintén iskolai közösségi szolgálatos órákat írhatnak le azok a középiskolások, akik a Netrevalók programban időseket tanítanak a digitális eszközök és az internet használatára Budapesten és 44 vidéki város könyvtáraiban.
„Azért tartom zseniális ötletnek ezt a kezdeményezést, mert a fiatalok olyan dolgot csinálhatnak, amihez ők értenek. A történelemben mindig az idősebb volt az okos, ő tanította a fiatalabbat, most ez fordítva van. A mai fiataloknak látszólag nagy az önbizalmuk, de ha egy kicsit megnyílnak, kiderül róluk, hogy nagyon érzékeny lelkek, szükségük van sikerélményre, támogatásra. A nagyobb élettapasztalattal rendelkező idősek, akiknek ráadásul idejük is van a fiatalokra a közös foglalkozásokon a tanuláson túl, más fontos dolgokról is beszélgethetnek velük” – fűzi hozzá Endrei Judit.
A Z generáció szemszögéből
Győrfi Dani digitális tartalomgyártót a veterán generáció tagjai a tévéből ismerhetik, 2020-ban drukkolhattak neki a Dancing with the Stars műsorában, illetve a Covid-járvány kitörése- kor láthatták őt és édesapját, Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét a közös videójukban, amelyben vicces formában otthonmaradásra kérték a fiatalokat és az időseket egyaránt. Dani fejéből pattant ki az ötlet, hogy TikTok-formátumban készítsék el az üzenetet, amit aztán más platformokon is megosztanak. A videó akkorát ment, hogy még a tévécsatornák is bemutatták, Dani pedig rengeteg követővel lett gazdagabb a kampány hatására.
„A TikTokban láttam akkor a lehetőséget, hogy valami innovációt hozzunk létre, vállaltuk a rizikót, hogy egy komoly társadalmi üzenetet néhány másodpercben humorosan feldolgozzunk, remélve, hogy az utána más kommunikációs ösvényeken továbbmegy majd. S ez így is történt. Akkoriban a TikTok csak a fiatalok csatornája volt, ennek a videónak is köszönhetően a szélesebb korosztály tagjai is megismerték.”
Arra a kérdésre, hogy ma mi a helyzet, Dani így válaszolt: „Ma már sok idős ember is feltesz videókat a TikTokra, ezért azt mondhatnánk, hogy ennek a platformnak hídszerepe van a két generáció között. De az, ahogy ők felfogják ezt a találkozást, már generáció- és régiófüggő. A néni ahogy kiposztolja a tartalmat, amit ő gondol róla, és amilyen véleményt és víziót alkot erről a fiatal, köszönőviszonyban sincs egymással.”
Fotó: Cottonbro Srudio / Pexels; Bereczki Enikő portré: Egyed Péter; Endrei Judit portré: Sipos Hajnalka
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
