A National Geographic cikkében megszólaló Prof. Kutluk Oktay termékenységi specialista szerint gyökeresen meg fog változni, ahogyan a menopauzáról gondolkodunk. A nőknél a változókor az ösztrogén és progeszteron hormonok drasztikus csökkenésével jár a szervezetben, a menopauza bekövetkezését pedig akkor lehet megállapítani, ha egy nő vérzése legalább egy évig elmaradt. Mindezt megelőzi a perimenopauza korszaka, ami akár kettőtől tíz év évig is eltarthat. Rengeteg tünetet, fizikai jellegzetességet tart számon a szakirodalom az állapottal kapcsolatban, mint hőhullámok, éjszakai izzadás, fájdalmas szex, kognitív funkciók zavara, valamint a csontritkulás és a kardiovaszkuláris megbetegedések esélye is emelkedik a nőknél a negyvenes éveik közepétől. A jelenlegi megoldások közül a hormonpótlás az egyik lehetséges verzió, de egyes tudósok szerint a legjobb az lenne, ha a menopauza nem csak késleltethető lenne, hanem teljesen elkerülhető.
Élet menopauza nélkül
A tudósok már kutatják ennek az eddig utópisztikusnak gondolt feltételezésnek az útjait. Oktay szerint ez a természetesnek tekintett öregedési folyamat nem megváltoztathatatlan, az ember egyébként is számos természetesnek gondolt folyamatba beleavatkozik, gondoljunk csak arra, hogy szemüveget veszünk, ha romlik a látásunk.
Több cég is foglalkozik a nők termékeny időszakának meghosszabbításával: a Gameto startupnál őssejtekkel kísérleteznek, míg a Celmatic biotechnológiai vállalat a petefészek-tartalékok kimerülésének lassítását vizsgálja. Jelentős kutatások folynak szenolitikumokkal, melyek célja, hogy eltávolítsák a régi, sérült szöveteket, ezáltal csökkentsék a szervezet gyulladásos folyamatait, így tovább maradhatunk termékenyek. A petefészek öregedésének késleltetésével azonban nemcsak a termékenységünk hanyatlását, hanem az öregedés egészét lassíthatjuk. És a legfőbb kérdés, amire a kutatók keresik a választ: feltétlenül végig kell menniük a nőknek a menopauzán?
A menopauza egyelőre fekete lyuk a tudománynak
Zev Williams. a Columbia Egyetem Termékenységi Központjának vezetője szerint egyelőre a tudósoknak sincs válaszuk arra, miért csökken a nők termékenysége évtizedekkel azelőtt, hogy egyéb szerveik az öregedés bármilyen jelét mutatnák. Nagyon sok nőstény főemlős termékeny marad egész életében, egyedül az embernél és a bálnáknál jelentkezik a változókor a termékeny évek elmúlásával.
Williams úgy gondolja a menopauzát túl sokáig elkerülhetetlennek, nem pedig módosítható egészségügyi eseménynek tekintették, de ideje ezen változtatni. Bár sokak szerint haszna is van a menopauzának, annak ellenére, hogy a benne lévő nők ezt nem mindig így érzik. Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy a nők miért tapasztalnak menopauzát. Az egyik, mutat rá Williams, a nagymama-hipotézis, amely szerint a menopauza azért alakult ki, hogy a termékenység megszűnésével a nők energiájukat unokáik támogatására fordítsák, növelve ezzel az ő túlélési esélyeiket. Más tézisek szerint a menopauza megvédi a nőket a késői terhesség kockázataitól, ami veszélyt jelenthetne mind az ő, mind pedig az utódaik egészségére, élettartamára.
A kutatók azt próbálják elérni, hogy a nőknél átlagosan a harmincas éveikben tapasztalható reprodukciós hanyatlást lassítsák, azaz a petefészkek idősödése később következzen be, ezzel a hormonális változások, így a változókor és annak egészségügyi kockázatai is jóval később, vagy egyáltalán ne is bukkanjanak fel. Ha a petefészkek öregedését a tudomány képes elodázni, akkor lényegében a szervezet teljes öregedési folyamatát lassíthatja. Elég azokra a nőkre gondolni, akiknél ötvenöt évesen vagy még később jön el a menopauza, az ő egészségügyi prognózisuk a statisztikák szerint sokkal kedvezőbb.
A menopauzával változik a testünk anyagcseréje, nő az esély az inzulinrezisztenciára és jópár betegségre, köztük a demenciára. A változókor eltolásával viszont csökkenhet az esély a depresszióra, diabéteszre, nem beszélve a fiatalosabb megjelenésről. Ez pedig nem csak esztétikai kérdés, a nők önbecsülése, testképe ugyanis jelentősen hanyatlik a tünetek megjelenésével, minél intenzívebbek a tünetek, annál inkább.
A petefészkek
Nagy kérdés azonban az, hogy a mesterségesen késleltetett menopauza ugyanolyan egészségvédő jellemzőket hozhat-e, mint a természetes úton, későbbi életévekben bekövetkező változókor. A kutatók bizakodóak e tekintetben.
Oktay és társai rákbeteg nők termékenységének megőrzésére kialakított kezelésekkel kísérleteznek, hogy megállítsák a menopauza előrehaladását. A tudós szerint a felgyorsult petesejtvesztés előtt, nagyjából 37-38 éves korban kell elvégezni egy laparoszkópos eljárást, mellyel a petefészkek külső rétegéből lehetséges petesejteket nyerni, amit aztán egy évtizedig fagyasztanak, a páciensek pedig még aznap hazamehetnek az egyszerű eljárás után. A később visszaültetett szöveteket illetően egyelőre a kutatások kísérleti fázisban járnak, biztató eredményekről még nem lehet beszámolni.
Természetesen a termékenység kitolásával a késői élekorra tervezett anyaság kérdése is felmerül, akárcsak az, mennyire jó dolog az ötvenes éveinkben gyereket vállalni. A témával kapcsolatban sok etikai és tudományos kérdés vár megválaszolásra, de az út egyértelműen ki lett jelölve: a női reprodukciós folyamatok komolyabb vizsgálata új irányt vehet. Hogy merre tartunk majd egyelőre kérdéses, de cél világos: a korábban természetesnek, elkerülhetetlennek gondolt menopauza-vélekedések is új lendületet kapnak, ebből pedig minden nő csak profitálhat.
Fotó: RDNE Stock Project, Los Muertos Crew/pexels.com
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
