Szubjektívan ítéljük meg az öregséget – Ezért hisszük fiatalabbnak magunkat

Becsült olvasási idő: 2 perc
Egy új tanulmány szerint az idő előrehaladtával egyre nagyvonalúbban tekintünk a saját korunkra. Szalóky Bálint írása.
oregedes

hirdetés

Az orvostudomány folyamatos fejlődésének semmi sem szabhat határt. Ennek köszönhetően folyamatosan nő a várható életkor, és ezen még az újabb és újabb akadályok megjelenése – például a Covid, a háborúk vagy a globális felmelegedés hatásai az emberi szervezetre – is csak ideig-óráig képesek rontani.

Azzal, hogy tovább élünk, természetesen megnyúlnak az egyes életciklusok. Nem csak, hogy később vállalunk gyereket, de eleve később repülünk ki a családi házból – sokan például még a negyvenes éveikben is a szüleiknél élnek. Ezzel együtt a másik irányba is kitolódnak az évek: nem csak tovább élünk, de sokkal tovább maradunk aktívak és fittek, és ez részben köszönhető csak a kényszerűségnek (hiszen növekszik a nyugdíjkorhatár).

Előre tekintünk

Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint ahogy egyre idősödünk, gondolatban egyre későbbre tesszük az öregkor kezdetét. Ezen pedig talán cseppet sem lepődünk meg, hiszen gimnazistaként egy pályakezdő tanár egyértelműen felnőttnek tűnik számunkra, annak ellenére, hogy még csak a húszas évei elején jár. Régebben a pályán lévő kollégái szemében viszont nem sokban különbözik azoktól, akiket elkezdett oktatni. Az Amerikai Pszichológiai Társaság által említett, a Pszichológia és Öregedés című folyóiratában megjelent tanulmány arra jutott, hogy a közép-hatvanasok szerint az öregkor hetvenöt évtől kezdődik. Ehhez a megállapításhoz tizennégyezer főt érintő kérdéssor válaszait vették alapul, amely így azt térképezte fel, Németországban hol válnak külön az egyes életkor szakaszok. A résztvevők 1911 és 1974 között születtek, és a kitöltők életkora negyventől nyolcvanöt éves korig terjedt.

Németországban jelenleg a várható élettartam 81 év, míg 1974-ben például mindössze 71 év volt. Azaz bő fél évszázad elég volt ahhoz, hogy tíz évvel kitolódjon az átlagéletkor, ráadásul az életminőség is lényegesen jobbnak tekinthető a korosztályban, mint korábban. A kérdőív is ezt támasztotta alá, mivel az az öregkor kezdetének az emberek által prognosztizált időpontja születési dátum szerint változik. A kérdőív kitöltőinek legidősebb tagjai, az 1911 és 1935 között születettek nevezték meg a legalacsonyabb évet az öregkor kezdetére, a prognosztizált évszám pedig a négy-öt évvel később születettek szerint egy évet nő, majd minden négy-öt évvel később született szerint további egy évet nő. Azok a résztvevők ugyanakkor, akik gyengébb fizikai egészségnek örvendtek, és magányosak, előbbre teszik az öregkor kezdetét. A nők pedig átlagosan 2,4 évvel magasabb számot mondtak, de ehhez érdemes tudni, hogy a nők általánosságban tovább élnek, mint a férfiak.

Változó régiók

Bár az eredmények jól hangzanak, a Michigani Egyetem pszichológia professzora, Jacqui Smith az NBC-nek elmondta, érdemes fenntartásokkal kezelni őket, mivel a világ egészére nézve egyáltalán nem általánosíthatók. Példaként itt érdemes megjegyezni, hogy míg az Egyesült Államokban az átlagéletkor a Covid járvány hatására 79-ről 76 évre csökkent, addig Németországban nagyjából konzisztens maradt. Szerinte éppen ezért a kutatás elsősorban arra világít rá, hogy a különböző történelmi korszakokban született emberek számos változáson mennek keresztül a saját életük során, ami saját percepcióikban is megmutatkozik.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy minél pozitívabban tekintünk az öregkorra, annál kisebb a valószínűsége a demenciának, és nagyobb az esélye a hosszabb életnek. A németországi kutatás eredménye pozitív jövőképet vetít elő abban a tekintetben, hogy az idősebbek a saját életidejükben érezhetően tovább maradunk a társadalom aktív tagjai.

Fotók: Pexels / Rodolfo Clix

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: 5 szokás az egészséges és hosszú életért!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn