hirdetés
Az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának bemutatására szervezett sajtótájékoztató nemcsak az építészeti és művészeti koncepció részleteit tárta fel, hanem egy igazi kulturális találkozás pillanatait is megidézte. A japán-magyar párhuzamok, a közös zenei és építészeti gyökerek, valamint a tradicionális és modern világ találkozása mind visszaköszönt az eseményen.
„Egy olyan immerszív teret kellett megalkotnunk, ahol a magyar népdal kerül fókuszba, és egy végtelen univerzumban lebegve válik igazán átélhetővé” – mesélte Vági Bence, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója. Az elképzelés lenyűgöző: egy fekete installáció, amelyet milliónyi fénypont határol, miközben a lámpák mozgása a térérzékelést folyamatosan átalakítja. Az énekesek és a közönség együtt repülnek ebben az univerzumban, ahol a magyar kultúra és zene egyedülálló módon mutatkozik be. „Az előadás végére a látogatók nemcsak hallgatói lesznek a magyar népdalnak, hanem egy részletét dúdolva távoznak – így egy darabot magukkal visznek belőle” – tette hozzá Bence.
Zoboki Gábor, a Magyar Pavilon tervezője szinte egy újabb hidat épített a két ország közé. „A japán és magyar népi építészet tisztasága és funkcionalitása rengeteg közös vonást hordoz” – mondta. „A japán paraszti építészet egyszerűsége és a magyar vidéki tájba simuló falusi struktúrák inspirálták a pavilon koncepcióját.” A Zengő Dóm központi tere nemcsak egy színházi élményt nyújt, hanem egy szimbolikus találkozási pontot is jelent a két kultúra között.
Bódis Boglárka divattervező számára ez a projekt nem csupán egy munka volt, hanem egy személyes álom megvalósulása. „ Ez egy igazi szerelemprojekt volt számomra, hiszen nemcsak szakmai kihívást jelentett, hanem lehetőséget adott arra is, hogy kifejezzem a japán kultúra iránti különleges rajongásomat” – mesélte. A formaruhák megalkotásánál az egyik fő szempont az volt, hogy a magyar és japán kulturális jegyek finoman, mégis egyértelműen jelenjenek meg a kollekcióban. Az elegancia, a letisztult vonalvezetés és a természetes anyaghasználat mind visszaköszön a tervekben, miközben a pavilon dolgozói számára is kényelmes viseletet biztosítanak. „Hat hónapon át fogják hordani ezeket a ruhákat, ezért számomra a legfontosabb volt, hogy jól érezzék magukat bennük” – tette hozzá.
A Magyar Pavilon nemcsak vizuális és zenei élményt kínál, hanem ízekkel is elkápráztatja a látogatókat. A Miska Kitchen&Bar étterem koncepciója a magyar vidéki konyha esszenciáját eleveníti meg. Csapody Balázs, a pavilon gasztronómiai felelőse szerint a cél az volt, hogy a magyar táj gazdagsága és a hagyományos receptek modern köntösben kerüljenek az asztalra. Az ételek mellett a borbár is külön figyelmet kap, ahol a magyar borok és a fröccs mint ikonikus ital mutatja be a hazai gasztronómiai kultúrát a világkiállítás látogatóinak.
A Magyar Pavilon az Oszakai Világkiállításon nem csupán bemutatkozási lehetőség, hanem egy kulturális küldetés része is. A japán és magyar népzene, építészet és gasztronómia találkozása egy olyan élményt kínál, amely túlmutat az egyszerű kiállítótéren. Az alkotók célja, hogy a látogatók ne csak nézőként vegyenek részt ebben az utazásban, hanem egy kicsit maguk is részeseivé váljanak. Legyen szó egy népdal közös dúdolásáról, egy autentikus magyar étel megkóstolásáról vagy az építészeti elemek felfedezéséről, minden apró részlet egy nagyobb történet része.
Magyarország tehát nem csupán egy pavilonnal képviselteti magát Oszakában, hanem egy érzékszervekre ható, emlékezetes utazásra hívja a világkiállítás látogatóit. A pavilon, amely a hagyományt és innovációt ötvözi, méltó híd lesz két gazdag és inspiráló kultúra között.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
