„Boldog szeretnék lenni, és megvan hozzá a hatalmam” – ezek a superagerek titkai

Nem könnyű megmondani, hogy pontosan mitől lesz valaki superager. A genetikától, az életmódtól, vagy mindkettőtől? Melyik hogyan befolyásolja az életünk és az egészségben eltöltött, boldog évek hosszát? A gyulladáscsökkentő étrend, az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése, az aktív, sportos életmód, a minőségi alvás priorizálása és társas kapcsolataink ápolása mindenesetre csak lendíthetnek ezen. Lássuk, hogyan élnek a superagerek!

A 89 éves Lajuana Weathers eltökélt szándéka, hogy a lehető legegészségesebben éljen. Minden napot zellerlével indít, folyton növeli a lépésszámát, és minden nap meditál. „Reggel felkelek, és szerencsésnek érzem magamat, hogy újabb napnyi esélyt kaptam az életre” – mondja Lajuana Weathers, akinek hat unokája és hat dédunokája van. A független idősotthonban, Illinois államban élő dédszülő holisztikus egységként tekint az életére, és szerinte ebben rejlik a fizikai, társadalmi, érzelmi és lelki jólléte.

Longevity nyeremenyjatek banner mobil

Mintha 50-60 éves volna

Lajuana Weathers – akinek történetét négy másik idős emberrel karöltve mutatja be a Guardian – valójában superager: ez nem egy önjelölt címke, hanem tudományosan alátámasztott fogalom, ami a Chicagói Egyetem SuperAging Research Initiative része. A kutatásban való részvételhez 80 év felettinek kell lenni, és legalább olyan jó teljesítményűnek kell lennie a memóriafunkcióknak, mintha egy átlagos 50-60 éves emberről lenne szó. Észak-Amerikában körülbelül 400 superager vesz részt ebben a kutatásban.

Ahogy a várható élettartam növekszik, sokan szeretnék tudni, hogyan maradhatnak egészségesek idősebb korukban. Az Egyesült Királyságban például (az Office for National Statistics adatai szerint) az átlagos várható élettartam 79,1 év a férfiaknál és 83 év a nőknél.

superagerek_kutatas_idosek_longevity2

Az ONS legfrissebb előrejelzései szerint a nemrég születettek még tovább fognak élni – az Egyesült Királyságban a 2023-ban született fiúk átlagosan 86,7 évig, a lányok pedig 90 évig élhetnek, míg a 2023-ban született fiúk 11,5%-a és a lányok 17,9%-a várhatóan legalább 100 évig él majd. Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a hosszú élettartam és az egészségben eltöltött idő iránt. Vajon miért idősödnek egyesek jobban, mint mások? Vajon mit tanulhatunk a superagerektől?

MRI-vizsgálattól a családi kórtörténetig

A SuperAging Research Initiative-be való beiratkozás három-négy napot vesz igénybe. Tartalmaz egy tesztet, ami a memóriát, a figyelmet, a nyelvi képességeket és a kogníció különböző aspektusait méri fel, valamint a részletes családi kórtörténetet is meg kell osztani. Az agy MRI-vizsgálata és a vérvizsgálat adatokat szolgáltat a genetikai tényezőkről, a vér alapú biomarkerekről, például az Alzheimer-kór kockázati szintjéről és az immunrendszerről.

„Az agy szerkezetére és működésére, a molekuláris és genetikai mutatókra, az életmódra, a kórtörténetre, a pszichoszociális tényezőkre, a családi kórtörténetre és más tényezőkre vonatkozó adatokat integráljuk, hogy megértsük, hogyan hatnak egymásra ezek az elemek a kivételes kognitív idősödés támogatása érdekében” – magyarázza dr. Emily Rogalski, a SuperAging Research Initiative igazgatója.

Céljuk, hogy az eredményeket mindenki javára felhasználják. „Ha ennek a ritka populációnak van valami közös vonása, az hasznos lehet a teljes lakosság számára is” – fűzi hozzá dr. Emily Rogalski. „Ha találunk egy védőfaktort, akkor azt kérdezzük: »Hogyan kapcsolhatjuk be ezt a védőfaktort a többi emberben, hogy növeljük a hosszú és jó élet esélyeit?«” Még nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a lakosság hány százaléka számít superagernek. Amit elmondhatunk, az az, hogy azok közül, akik superagernek tartják magukat, kevesebb mint 10% felel meg a kritériumoknak. Magasra tettük a lécet. Olyan embereket keresünk, akik valóban egyediek.”

Hálaadás, zene, színezés és szókeresés

Lajuana Weathers nem tűnik átlagos 89 évesnek. Rövid, ősz hajjal, vörös rúzzsal és ragyogó mosollyal jelenik meg, tele van energiával és pozitivitással, és fiatalabbnak tűnik a koránál. „Arra koncentrálok, hogy milyen jó élni” – fogalmaz. „Van egy »vegyük számba, mik az áldásaink« hozzáállásom. Boldog szeretnék lenni, és megvan a hatalmam ahhoz, hogy ezt megvalósítsam.” A dédnagymama imádja a ruhákat, és nem törődik azzal, hogy a társadalom szerint az ő korában mit „kellene” viselnie. Ahhoz, hogy feldobja a hangulatát, otthon kóruszenét hallgat, és ő maga is énekel.

Három testvér közül ő a legidősebb, ám gyakran összetévesztik a legfiatalabbal, aki 85 éves. Büszkén meséli, hogy orvosa unszolására csak egyetlen tablettát szed vérnyomásra, de olyan jól érzi magát, hogy ennek fokozatos kivezetéséről is egyeztetni szeretne az orvosával. Szenvedélyesen beszél arról, hogy mennyire élvezi ezt az életszakaszt, és folyamatosan igyekszik jobbá válni.

Miután a kutatók megemlítették, hogy a színezés és a szókeresés jótékony hatással lenne a kognitív funkcióira, Lajuana Weathers belefogott ezek mindennapos gyakorlásába. „Megpróbálok mindent megtenni, hogy fejlesszem a kognitív képességeimet – hangsúlyozza. A színezésen túl, Lajuana Weathers sok időt tölt a szabadban, rossz idő esetén pedig az épület folyosóin sétálgat. Minden reggelt egy 40 perces sétával indít, sőt vacsora után is újabb sétát tesz. Naponta több mint hatezer lépést tesz meg, de célja, hogy elérje a tízezret.

Hetente kétszer ergoterápiára jár, hogy javítsa fizikai egészségét, és heti egyszer wellnessórán vesz részt, ahol a táplálkozásról és az ételek elkészítéséről tanul. Nem fogyaszt finomított cukrot és glutént, valamint nagyrészt növényi alapú étrendet követ, némi hallal és csirkével. Tagja a helyi gyülekezetnek, szereti a zenét, és még mindig együtt énekel különböző kórusokkal a környéken. „Ha hívnak, ott termek. A 90. születésnapomon a templom kórusát fogom vezényelni.”

Elvékonyodik vagy sem az agy külső rétege?

Miután felfedezték, hogy az olyan superagerek memóriafunkciói, mint Lajuana Weathersé, ugyanolyan jól funkcionálnak, mint az 50-60 éveseké, a kutatók meg akarták vizsgálni az agyuk szerkezetét és működését, hogy megértsék, miért. Dr. Emily Rogalski és csapata mindezt MRI-vizsgálatokkal térképezték fel, amelyek lehetővé tették számukra, hogy megmérjék az agykéreg vastagságát.

superagerek_kutatas_idosek_longevity3

Ahogy idősödünk, az agykéreg általában zsugorodik, ami negatív hatással van a kognícióra. Dr. Emily Rogalski kutatása kimutatta, hogy azok, akik átlagos módon idősödtek, az agy külső rétege elvékonyodott, míg a superagereknél nincs elvékonyodás. A superagerek agya megkülönböztethetetlennek tűnt az 50-60 évesekétől, kivéve az elülső cinguláris régiót, amely a figyelem és az emlékezet szempontjából lényeges. Az agynak ez a része vastagabb volt az idősebb korosztálynál, mint az 50-60 éveseknél.

A kutatás a memóriára és a kognitív funkciókra összpontosít, de tágabb képet néz azáltal, hogy viselhető szenzorok segítségével adatokat gyűjt a fizikai aktivitásról, a motoros funkciókról, az alvásról és a társas kapcsolódásokról. A cél annak megértése, hogy a fizikai, társadalmi és biológiai tényezők hogyan hatnak egymásra a kognitív ellenálló képesség támogatása érdekében. Dr. Emily Rogalski szerint a legtöbb superager valamilyen módon aktív. „Vannak olyanok, akik nagy intenzitású vízi aerobikot, jógát végeznek és túráznak a hegyekben. Mások síelnek vagy kerékpároznak, és vannak olyanok is, akiknek kerekesszékre vagy járókeretre lehet szükségük, akik esetleg székben nyújtózkodnak” – emeli ki.

Az erős immunrendszer és az egészséges idősödés

Azt, hogy mitől lesz valaki superager, Eric Topol kardiológus vizsgálja Super Agers: An Evidence-Based Approach to Longevity című könyvében. Hét évet töltött egy 1400 fős csoport tanulmányozásával, akiket „jól idősödőknek” (wellderly) nevez. „A legtöbb ember a 90-es éveiben járt, egészen 102 éves korig. Jól gondoskodtak önmagukról. Volt egy 99 éves férfi, aki napi két doboz cigarettát szívott el, de ez ritka kivétel volt” – magyarázza Eric Topol.

Eredményei azt mutatták, hogy „az életmód alapvető”, és hogy a genetika kisebb szerepet játszott, mint amire számítottak. „A genomszekvenciájukban nagyon kevés olyan tényezőt találtunk, ami magyarázatot adna az egészséges idősödésükre. Ennek nagy része nem genetikai tényezőkhöz kapcsolódik, különösen az immunrendszerhez. Az életmód pedig nagy hatással van az immunrendszerünkre.”

Az egészséges idősödés kapcsán Eric Topol szerint kulcsfontosságú a főbb életkorral összefüggő betegségek – a szív- és érrendszeri, a daganatos, és a neurodegeneratív megbetegedések – megelőzése. Fontos, hogy gyulladáscsökkentő étrendet kövessünk, kerüljük az ultrafeldolgozott élelmiszereket, végezzünk aerob testmozgást és erőnléti edzést, javítsuk az egyensúlyunkat, és priorizáljuk a minőségi alvást.

Van egy dolog, ami a legtöbb superagert összeköti, méghozzá a társas kapcsolatok. A Northwestern Egyetem kutatói rámutattak, hogy a kutatásukban szereplő superagerek általában nagyon társaságkedvelők és erős interperszonális kapcsolatokkal rendelkeznek. Azt is felfedezték, hogy a superagereknek több orsó alakú neuronjuk van az agyukban, amelyekről úgy gondolják, hogy összefüggésben állnak a társas viselkedéssel.

Ezért is nyissunk a kihívások felé

Dr. Emily Rogalski további adatokat elemez a társas aktivitásról, de azt mondja, hogy az erős társas szerepvállalás valóban gyakori jellemzőnek tűnik sok superager ember körében, és hogy az új dolgok tanulása és a társas interakciók nagyszerűek az agy aktívan tartásához. Még a barátokkal való beszélgetések is jól megmozgatják az agyat.

Felidéz egy tanulmányt is, amelyben két csoportot vettek alapul: az egyiket kötni, a másikat pedig fotózni tanították, és azt találták, hogy mindkét csoportnak ugyanazok az agyi előnyei voltak, hiszen új készségeket tanultak. „Ha valamiben már rutinosak vagyunk, olyasmit csinálunk, amihez értünk, az elsősorban élvezetet jelent, és valószínűleg kevésbé szolgálja az agyunk fejlődését és karbantartását ahhoz képest, mint ha valami olyat csinálnánk, ami kihívást jelent.”

Nehéz megmondani, hogy pontosan mitől lesz valaki superager, a genetikától, az életmódtól, vagy mindkettőtől. Dr. Emily Rogalski úgy látja, még nem rendelkeznek a teljes „recepttel”, de bíznak abban, hogy további kutatásokkal bővíthetik ezt a képet.

Fotók: Pexels

Tetszett ez a cikk? Ez is tetszeni fog!

Negyven felett elengedhetetlen az emelt fehérjebevitel – Interjú Lakatos Péter longevity coach-csal a hosszú élet alapköveiről

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

florence_comite_longevity_orvos_harom_szokas

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az idősödés elsősorban genetikai kérdés. Azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a hosszú és egészséges...

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Harminc év újságírás és számos sikeres regény után Mörk Leonóra ezúttal nem történelmi hősnőket vagy kitalált szereplőket állít a középpontba,...

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

Fuller Bianka pszichológus szerint a mai fiatalok talán minden korábbinál tudatosabban keresik a választ arra, kik is ők valójában. Közben...

BMW Art Car kollekció – a kortárs művészet és a motorsport találkozása Münchenben

Húsz művész, húsz különleges autó és öt évtized története találkozik néhány hétre a müncheni BMW Weltben. Az autóipar egyik legkülönlegesebb...

„Lehet, hogy nem elvesztetted önmagad, csak már más lettél” – Krizsó Szilvia vendége Wolf Kati

Van egy pont az életben, amikor már nem tudunk ugyanúgy továbbmenni. Nem feltétlenül történik valami látványos, nincs nagy összeomlás, nincs...
yotam ottolenghi_kea_island_foto_wikimedia

Mit tanulhatunk Yotam Ottolenghi világhírű séftől a tudatos utazásról?

Van valami különösen megnyugtató abban, amikor egy elismert séf nem a túlzsúfolt fővárosokat vagy a „must-see” listák élén szereplő desztinációkat,...
ferfi_foto_pexels

Király, harcos, szerető, bölcs – mitől férfi a férfi?

Tinédzserként sokan ábrándoztunk a királyfiról, aki fehér lovon érkezik. Jóképű, gyengéd, lovagias, ugyanakkor erős, határozott, aki mindent megtesz értünk. Később...

Miért kapaszkodunk a retróba, és mit mond rólunk, ahogy a modernhez viszonyulunk?

Van valami egészen emberi abban, ahogy a múlt időről időre a vállunk fölött átnéz a jelenünkre. Mintha egy régi, jól...

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Mindannyian szeretnénk egészségesen, energikusan élni. Amikor bemegyünk a boltba, szinte automatikusan emeljük le a polcról azokat a termékeket, amikre nagy...

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

A módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy nem csupán eltereli a gyerekek figyelmét. A fájdalomérzetet ugyanis jelentősen befolyásolja az is, milyen...

EZ IS ÉRDEKELHET

florence_comite_longevity_orvos_harom_szokas

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az idősödés elsősorban genetikai kérdés. Azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a hosszú és egészséges...

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Harminc év újságírás és számos sikeres regény után Mörk Leonóra ezúttal nem történelmi hősnőket vagy kitalált szereplőket állít a középpontba,...

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

Fuller Bianka pszichológus szerint a mai fiatalok talán minden korábbinál tudatosabban keresik a választ arra, kik is ők valójában. Közben...

BMW Art Car kollekció – a kortárs művészet és a motorsport találkozása Münchenben

Húsz művész, húsz különleges autó és öt évtized története találkozik néhány hétre a müncheni BMW Weltben. Az autóipar egyik legkülönlegesebb...

„Lehet, hogy nem elvesztetted önmagad, csak már más lettél” – Krizsó Szilvia vendége Wolf Kati

Van egy pont az életben, amikor már nem tudunk ugyanúgy továbbmenni. Nem feltétlenül történik valami látványos, nincs nagy összeomlás, nincs...
yotam ottolenghi_kea_island_foto_wikimedia

Mit tanulhatunk Yotam Ottolenghi világhírű séftől a tudatos utazásról?

Van valami különösen megnyugtató abban, amikor egy elismert séf nem a túlzsúfolt fővárosokat vagy a „must-see” listák élén szereplő desztinációkat,...

Miért kapaszkodunk a retróba, és mit mond rólunk, ahogy a modernhez viszonyulunk?

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz