Felnőtt életünk jelentős részét a munkahelyen töltjük, így egészségünk és életminőségünk alakulásában is jelentős szerepe van a munkakörnyezetnek. Nem csak annak, hogy mennyi stressz ér bennünket, vagy hogy milyen pozitív vagy negatív visszacsatolásokat kapunk, bár ezek sem elhanyagolhatóak: egyre több munkáltatóban és munkavállalóban tudatosul, hogy a munka és a magánélet kényes egyensúlya, a teljesítményszorongás és az elvárásokkal kapcsolatos aggodalmak jelentősen befolyásolják testi-lelki egészségünket.
Felismerték ezt a multinacionális vállalatok is. Kulczycki Julianna, az Eaton magyarországi üzleti szolgáltatóközpontjának vezetője, az Institute of Directors (IoD) elnökségi tagja szerint a koronavírus-járvány óta fokozottan odafigyelnek a cégek a munkavállalók mentális egészségére: „Sok vállalat ingyenesen elérhetővé tette a mentális egészséget támogató alkalmazásokat a munkavállalók és családtagjaik számára. Mostanra minden nagyvállalat kialakított egy átfogó employee assistance programot. Ennek egyik alappillére, hogy a vállalat meghatározott számú konzultációt fizet, ha valakinek pszichológusra, jogi vagy pénzügyi tanácsadásra van szüksége.”
Ez a lehetőség nemcsak a vezetők számára elérhető, hanem minden munkavállaló élhet vele. Emellett a vezetői képzések egyik alapkérdése az lett, hogy hogyan lehet egy olyan támogató környezetet létrehozni, amelyben a munkavállalók jól érzik magukat: „Most már az irodák kialakításánál is figyelembe veszik, hogy legyenek csendes terek. Annak ellenére, hogy jellemzően open office-okban dolgozunk, egyre nagyobb az igény arra, hogy legyen személyes tér, egy olyan hely, ahol csend és nyugalom van.”
A munkavállaló mentális egészsége a vállalat érdeke is
A munkavállalók mentális egészsége üzleti szempontból sem mellékes. „Ha a munkavállaló megkapja azt a törődést, ami a mentális egészségét segíti, sokkal inkább elkötelezett lesz. Minél képzettebb és minél inkább elkötelezett a munkavállaló egy vállalat mellett, annál jobb minőségű termékeket tud előállítani, és annál jobb minőségben tudja a feladatokat elvégezni, tehát a cég sokkal jobban tud profitálni. De az sem elhanyagolható, hogy minél kisebb a fluktuáció, annál kevesebb anyagi erőforrást kell a toborzásra fordítani.” A munkahelyi mentálhigiéné emellett a munkáltatói márka, vagyis a branding egyik fontos elemévé vált: egy cég jó hírnevének elsősorban a munkavállalók a hírvivői.
A Covid időszakában, illetve közvetlenül utána a munkahelyi mentálhigiéné szempontjából a kiégésen volt a legnagyobb hangsúly: a létszámleépítések és a rengeteg változás akkoriban sokakat a kiégés küszöbére taszított. Jelenleg talán a megfelelő időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya a fókuszpont, de Kulczycki Julianna szerint ez mindig függ a vállalatok aktuális helyzetétől is. Egyúttal az is, kire bízzák a dolgozók lelki egészségével való törődést: egyes vállalatok saját alkalmazottaikat képzik tovább mentálhigiénés irányba, mások pedig külsős szakemberekre bízzák ezt a feladatot.
Sokféle, a mentális egészségre irányuló kezdeményezéssel találkozhatunk ma már a multinacionális cégek világában. A Mental Health Day során például különböző, a mentális egészség megőrzésére irányuló programokkal ismertetik meg a dolgozókat, más vállalatok coachokat alkalmaznak, akikkel a dolgozók megbeszélhetik munkahelyi dilemmáikat. A titoktartás magától értetődő: ami az üléseken elhangzik, ott is marad, nem jut el a vezetőkhöz.
A mentális egészség ma már nem tabu
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy vezető felvállalja, időnként neki is pszichológus segítségére van szüksége. Ahogy egyre fiatalabb generációkból kerülnek ki a munkavállalók, ebben is tetten érhető a változás: „Az X generációnál ez még nem volt jellemző. Az Y-nál talán már jobban, a Z generációnál pedig széles körben elfogadott a segítségkérés. Számukra ez inkább erősségként jelenik meg, nem gyengeségként” – árulja el Kulczycki Julianna. Ez pedig nagy mértékben formálja a munkahelyi mentálhigiéné kultúráját: „Ha egy vezető képes felvállalni a saját sérülékenységét, példát mutathat a dolgozóknak. Ha valaki CEO-ként egy global meetingen kiáll, és elmondja, hogy »igen, nekem is van pszichológusom, nekem is szükségem van segítségre«, azzal nagyon sokat tud segíteni. Átalakulnak a vezetői szerepkörök: a mostani vezető a sérülékenységeit vállalva vezető. Nem próbálja meg a tökéletesség imázsát kelteni, sokkal inkább egy erős influenszer és példakép, aki meg meri mutatni azt, hogy ő is ember, akinek vannak rossz napjai, és olykor hibázik is. Ha pedig veszteség érte, ugyanúgy szüksége van segítségre, mint bárki másnak, hogy feldolgozza a vele történt dolgokat. Ha ezt egy vezető megengedi magának, a szervezet is meg fogja engedni, és hálás lesz érte” – vallja az Eaton üzletiközpont-vezetője.
Kulczycki Juliannának személy szerint is fontos, hogy vezetőként megfelelő önismeretre tegyen szert: „Van egy fantasztikus coachom, akivel jelenleg azon dolgozunk, hogy hogyan lehet hátralépni a negatív érzésektől. Fontos, hogy vezetőként tisztában legyünk azokkal a triggerpontokkal, amelyek bizonyos viselkedést kiváltanak, illetve azzal, hogy hogyan tudunk tudatosan figyelni a zsigeri reakciókra, majd azokat átalakítani és konstruktívvá tenni. Ez nagyon nehéz, de megéri. Sok vezető hasznosnak találja, ha meg tudja osztani a dilemmáit egy pszichológussal vagy egy coachcsal, vagy egy vezetői közösséggel, ahová tartozik. És nagyon fontos az énidő, amikor nem napi dolgokon gondolkodunk, hanem önmagunkkal találkozunk, akár egy meditáció formájában, vagy például elmegyünk egy kiállításra, és csak engedjük, hogy átjárjanak bennünket az érzések.”
Fotó: pexels.com
