A 20. századi tudomány egyik legnagyobb eredménye az övé
Jane Goodall, a híres primatológus, antropológus és természetvédő mindössze 26 éves volt, amikor először utazott Tanzániába, és megkezdte fontos kutatásait a vadon élő csimpánzokkal kapcsolatban. A faj tanulmányozása során Goodall bebizonyította, hogy a főemlősök számos hasonló viselkedést mutatnak, mint az emberek, például saját egyéniségük van, gesztikulálnak, kezet fognak egymással és hátba veregetik egymást, ölelnek és csókolnak, valamint a saját maguk által készített eszközöket használják. A Jane Goodall Intézet szerint ez a felfedezés a 20. századi tudomány egyik legnagyobb eredménye.
Gyermekkorában saját csimpánza volt
Goodall állatok iránti szeretete kisgyermekkorában kezdődött, hiszen már ekkor arról álmodott, hogy egyszer Afrikába utazik, és a vadonban él majd. Szerepet játszhatott ebben az is, hogy Goodall egyéves korában az apjától ajándékba kapott egy játékcsimpánzt, ami a Jubilee nevet kapta, és a mai napig ott lógott Goodall komódján.
Tarzan volt élete szerelme
A világ leghíresebb etológusa 10 éves volt, amikor elolvasta a Doktor Dolittle és a Tarzan című regényt, melyek teljesen megváltoztatták az addigi elképzeléseit, és ezáltal az élete is más irányt vett. És nem csak azért, mert saját bevallása szerint olvasás közben beleszeretett Tarzanba. Álmai végül a tanzániai Gombe Nemzeti Parkba váltak valóra; a visszaemlékezések szerint Goodall itt érezte azt először, hogy ott van, ahol lennie kell. „Ez volt az, amiről mindig is álmodtam” – nyilatkozta korábban.
PhD fokozatot szerzett alapképzés nélkül
Goodall 1962-ben doktorjelöltként iratkozott be a Cambridge-i Egyetemre annak ellenére, hogy nem volt alapdiplomája. Ő volt a nyolcadik, akit alapdiploma nélkül vettek fel az intézménybe doktori fokozat megszerzésére. Később elmondta, azért nem járt soha egyetemre, mert családja anyagi helyzete miatt ezt nem engedhette meg magának. A PhD fokozatot etológiából, az állati viselkedés tanulmányozásából szerezte meg, szakdolgozata részletesen ismertette a Gombe rezervátumban töltött első öt évét.
Kritizálták, mert nevet adott az állatoknak
Mérföldkőnek számító felfedezései ellenére Goodall kénytelen volt a kritikákkal is szembesülni. Például tudóstársai kifogásolták, hogy elnevezte a vizsgálatokban részt vevő állatokat. A múlt század második felében ugyanis az volt a bevett gyakorlat, hogy az állatokat számokkal látták el, hogy a kutatók ne ragaszkodjanak hozzájuk, és ne veszítsék el munkájuk során az objektivitásukat.
Goodall, mint Barbie baba
A Mattel játékgyártó cég 2022-ben, vagyis 62 évvel azután, hogy Goodall először ellátogatott a tanzániai Gombe Nemzeti Parkba, egy Goodallról mintázott Barbie babát dobott piacra. „Egész pályafutásom során arra törekedtem, hogy kíváncsiságra, a világ felfedezésére ösztönözzem a gyerekeket” – mondta a tudós annak kapcsán, hogy arcmásával megjelent khaki színű inget és rövidnadrágot viselő, a kezében pedig egy távcsövet és egy jegyzetfüzetet tartó baba a boltok polcain. A játék maga olyan fenntartható műanyagból készült, ami az óceánba kerülve sem szennyezi a környezetet.
Fotó: AP Photo/Jean-Marc Bouju, File; Pixels; The Jane Goodall Institute/Derek Bryceson
