Bár minden arra mutat, hogy a gázfogyasztásról célszerű környezetkímélőbb opció után néznünk, ez egyes helyzetekben egyáltalán nem megoldható. Ilyen például, ha a társasházban nincs lehetőség leválásra a házközponti fűtésről, vagy valamilyen technikai és költségvetési akadálya van az egyéb alternatíváknak. Ezzel szemben azonban az, hogy mivel főzünk, sokkal inkább már hitbéli, mintsem technikai kérdés. Sokan ma is úgy vélik, az igazi ízek csak és kizárólag lobogó láng mellett jönnek ki az ételből, és még akkor is a gázfőzőlapot választják, ha csupán ezért kell a gázszolgáltatást a lakásban tartani.
Pedig rendkívül sokat változott a világ, amióta a már jóindulattal is klasszikusnak számító elektromos főzőlapok megjelentek. Természetesen azokról van szó, amelyeknél egyszerűen képtelenség eltalálni a megfelelő hőfokot, emiatt az ételt szinte kizárólag odaégetni lehet. Arról nem beszélve, hogy órákkal a főzés után is okozhat égési sérülést a felület. Szerencsére a világ már réges-rég nem itt tart, az indukciós megoldás sokkal biztonságosabb és energiahatékonyabb. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben megfelelően szabályozható, és a régi öntöttvas edényeket is bátran rátehetjük (az alumíniummal viszont valóban nem birkózik meg).
Igazából akármi mellett döntünk, a gázfogyasztás most már biztosan csak ideig-óráig tartható fenn, hiszen minden szabályozás abba az irányba halad, hogy radikálisan visszaszorítsa a használatot. Egy friss jelentés viszont olyan eredményt tárt fel, amely nyomósan érvel amellett, hogy a lehető leggyorsabban váltsunk.
Magunkat mérgezzük
A gáztűzhelyek és -főzőlapok becslések szerint csupán Európában 40 ezer ember korai halálához járulnak hozzá. Hogy a nagyságot érzékeljük, ez kétszerese az autóbalesetben elhunytakénak. A gáznak köszönhetően szennyező anyagok kerülnek a levegőbe, majd onnan a tüdőbe, és ez a lehetséges tüdőbetegségek mellett különböző szívproblémákat is előidézhet. A felmérés arra jutott, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban a gázhasználók életideje átlagosan két évvel csökkent. Ahogy a spanyolországi Jaume I Egyetem környezet-egészségügyi kutatólaboratóriumának vezetője, egyben a tanulmány vezetőszerzője, Juana María Delgado-Saborit a Guardiannak fogalmazott, a kapott eredmény sajnálatos módon sokkal rosszabb annál, mint amire eredetileg számítottak.
És ez tovább fokozható: a becsület halálozási szám rendkívül optimista, tekintettel arra, hogy csupán a nitrogén-dioxiddal (NO2) számoltak, pedig többek között a szén-monoxid és a benzol is biztosan megteszi a kártékony hatását. Delgado-Saborit felhívta rá a figyelmet, hogy már 1978 óta tisztában vannak azzal, az NO2 mértéke szignifikánsan nagyobb a gázt használóknál, mint a valamilyen elektromos megoldással felszerelt konyhákban, ugyanakkor csak mostanra születtek olyan mérések, amelyekkel e hatás alátámasztható.
Rontjuk a statisztikát
Az EU-ban minden harmadik konyhában használnak gáztűzhelyet vagy gázfőzőlapot, azonban mi azok közé az országok közé tartozunk, amelyek rontják ezt a statisztikát. Az Egyesült Királyságban a háztartások 54%-a maradt a gázos megoldásnál, míg Olaszországban, Romániában és Magyarországon a konyhai gázhasználók meghaladják a 60%-ot. Most az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) amiatt sürgeti az EU-t, hogy minél előbb jussanak nevezőre, hogy szabályokkal ösztönözzék a káros kibocsátás csökkentését – például azzal, hogy támogatják valamilyen formában a fogyasztók átállását, a gyártókat pedig kötelezik a kibocsátás és egészségügyi kockázatok feltüntetésére. Az EPHA álláspontja egészen egyértelmű: ahogy a dohánytermékeknél, úgy a tűzhelynél is egy olyan kis láng füstjét szívjuk, amely megtölti a levegőt mérgező anyagokkal.
Amíg nincs lehetőségünk arra, hogy változtassunk saját konyhai körülményeinken, áthidaló megoldásként segíthet, ha főzés közben nyitva tartjuk az ablakot. Így a káros anyagoknak legalább egy része kifelé távozik, és nem egy kis térbe koncentrálódik. Vagy ha a téli hideg vagy nyári meleg ennek lehetőségét megakadályozná, legalább hasonló célból bekapcsoljuk az elszívó berendezést.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: hogyan válhat fenntarthatóvá a zeneipar?
Fotó: Pexels / Anna Shvets
