Ki ne szeretné varázsütésre visszaforgatni az idő kerekét, megőrizni vagy visszanyerni az egészségét? Természetesen senki sem mondana nemet egy tippre (vagy háromra, netán öt plusz egyre), aminek segítségével egyik napról a másikra ledobhatja súlyfeleslegét vagy megszabadulna a hosszú évek óta maga előtt görgetett egészségügyi problémától. Erre alapoz a modern marketing csodafegyvere, a minél erősebb érzelmeket kiváltó címadás, ami ma már szinte minden internetes portálon feltűnik. Az érzelem lehet félelem, harag, meglepetés – a lényeg, hogy minél ütősebb, annál nagyobb eséllyel harap rá a gyanútlan tartalomfogyasztó.
„Ezek az érzelmi hatások ráadásul növelik az adott tartalom megosztási arányát, így az még nagyobb közönséghez juthat el” – mutat rá Mónika. „Erre épít egyre több influencer, véleményvezér és motivációs előadó, lassan az egész online tér. Minél gyakrabban találkozom a jelenséggel, számomra annál aggasztóbb a helyzet.”
Ma már nem elég azzal szembesíteni az olvasót, hogy a kevesebb finomított cukor fogyasztása célravezető, vagy hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek negatívan hatnak az egészségünkre, esetleg, hogy a jó alvás nélkülözhetetlen a hosszútávú jóllétünkhöz.
Az információs dömpingben fuldokló agyunk már csak az olyan hívószavakra kapja fel a fejét, hogy a „koffein öl”, „a keto diéta meggyógyítja a rákot”, vagy hogy „ezzel a trükkel fogyhatsz három nap alatt öt kilót”.
Felelősség az ismertség mögött
A BBC World Service doku-videója épp a fenti jelenségre igyekszik felhívni a figyelmet Steve Bartlett, The Diary of a CEO podcastja kapcsán, aki egyre fényesebb üstökösként hasít az online tér sötét égboltján. Bartlett, a marketinges fenegyerekből lett sikeres üzletember You Tube csatornája ma több mint 9 millió feliratkozóval büszkélkedhet. Van olyan videója, amit 11 millióan néztek meg.
Eleinte üzleti és motivációs tematikájú csatornáján az utóbbi másfél évben egyre nagyobb teret kaptak az egészségügyi témák, valószínűleg ő is rájött arra, ez a téma nagy tömegeket képes vonzani. Ezzel nem is lenne baj. Minél többen és többet beszélünk az egészségmegőrzés fontosságáról és ebben az egyéni felelősségvállalás fontosságáról, annál jobb. Amivel baj van, az a szenzációhajhász, gyakran egymásnak ellentmondó információ, ami a meghívott vendégekeitől elhangzik.
„Bartlett nem az a belekérdezős fajta beszélgetőpartner, Kedvesen elbeszélget a meghívottakkal, kicsi simogatja az egójukat és nem igazán feszegeti a határokat, még akkor sem, ha mondjuk egy adott témában korábban pont az ellenkezőjét hallotta az elhangzottaknak valaki mástól” – magyarázza Mónika. „Bár Bartlett nem kutató, orvos vagy szakértő, így nem tiszte felülbírálni az elhangzottakat, de ettől még a felelőssége hatalmas. Az emberek hallgatnak rá. Az ismertsége eljutott odáig, hogy ha a podcastjában elhangzik valami, az egyfajta legitimitást jelent. Elvégre közel 10 millió ember mégsem tévedhet.”
Vajon hiteles-e a forrás?
Az egészséggel kapcsolatos tartalmak, úgy tűnik, igen jól konvertálnak, főleg, ha figyelemfelkeltő, clickbait üzenetekkel párosítják őket és mivel az online tartalmakat illető szabályozás igen messze van a tökéletestől, nagyjából mindenki azt mond, amitől azt reméli, hogy a legtöbb pénzt hozza a konyhára. „Én is nézek Bartlett podcastokat, mert gyakran foglakozik olyan témákkal, amik érdeklenek, de soha nem veszem készpénznek, ami ott elhangzik” – teszi hozzá Mónika.
„A szabad és korlátlan információáramlás remek dolog, de ezzel együtt jár az is, hogy nekünk tartalomfogyasztóknak kell utánajárnunk és eldöntenünk ebből mi a hiteles és mi nem.”
A forráselemzés – vagyis, hogy mennyire hiteles a forrás, mi a megosztás célja és más, hiteles források alátámasztják-e az adott információt – ma már nemcsak hasznos, hanem szükséges eszköz. „Legyünk szkeptikusak az érzelmekre ható, túlzó kijelentésekkel szemben” – szögezi le Mónika, és hozzáteszi: „Ne feledjük a mondást: ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor azt kezeljük fenntartásokkal.”
Remind Expert
Szente Mónika longevity mentor küldetése, hogy átadja a tudást, amely számára is elhozta a felismerést: ha jól szeretnénk lenni, felelősséget kell vállalnunk saját egészségünkért. Hisz a tudományban és az emberiség több ezeréves tapasztalati úton összegyűjtött tudásában, a testi-lelki önismeret fontosságában és a fokozatosság elvében. Az örök ifjúság forrása nem egy bűvös elixír, hanem a tudatosan megélt mindennapjaink eredménye.
Fotó: cottonbro studio, Anna Shvets / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
