Az amerikai milliárdos, Bryan Johson néhány évvel ezelőtt arra tette fel életét és vagyona jó részét, hogy bebizonyítsa: a halál sem más, mint egy legyőzendő akadály. Az általa elindított, Blueprint-protokoll nevű projekt keretein belül saját testén kísérletezve próbál ki minden lehetséges öregedésgátló módszert a szigorú diétától egészen a legextrémebb orvosi beavatkozásokig. A Netflixen megjelent, Az ember, aki örökké élni akar című dokumentumfilmben az ő világába pillanthatunk be.
Önmagunk ellenségei vagyunk?
A 21. század embere számára az öregedés elleni harc jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A végül halált okozó krónikus betegség mellett korunk életmódszokásai sem könnyítik meg a helyzetünkre. „Sokak számára kihívást jelent, hogy kezükbe vegyék az irányítást saját egészségük felett” – mutat rá Mónika. „Agyunk, bármennyire is zseniális szervünk, ezen a téren sokszor ellenünk dolgozik” – mondja.
„Gondoljunk csak bele, az olyan rossz szokások, mint a túlzott alkohol- és drogfogyasztás, az alvásmegvonás, az egészségtelen ételek fogyasztása vagy éppen a dopamin iránti vágyunk folytonos kielégítése mind a rövidtávú jutalmazásra építenek és negatív hosszútávú következményekkel járnak.”
Agyunk csupán egy testünk 78 szerve közül, mégis nagyrészt ő felelős azoknak a döntéseknek a meghozataláért, amelyek aztán az egész szervezetünkre hatással lesznek. „De vajon rábíznánk-e egy függőre a heti konyhapénzt, hogy elvégezze a bevásárlást?” – mutat rá Mónika arra, hogy néha érdemes felülvizsgálnunk ösztönösen felmerülő igényeinket. Talán ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy egy húzós hetet egy pohár margaritával öblítsük le, vagy hogy egy gyorséttermi hamburgerrel kényeztessük magunkat azokon a nehéz napokon, valószínűleg nem az egészségünk javára engedünk ennek a vágynak. Pedig a kezünkbe vehetjük a sorsunkat!
„Legyünk őszinték, sok esetben kényelmetlen szembenéznünk azzal, hogy mi vagyunk azok, akiknek felelősséget kell vállalnunk a saját egészségünkért; azzal, hogy nagyobbrészt nem a genetika vagy valamilyen láthatatlan, külső hatalom felelős a betegségeinkért, hanem a döntéseink. Könnyebb a modern orvoslásra hagyatkozni, ami azonban túlnyomórészt reaktív és a tünetek gyors enyhítésére fókuszál, nem pedig a megelőzésre vagy a betegségek gyökerének feltárására és kezelésére.”
Átkeretezett narratíva
Bryan Johson szemlélete átkeretezi a fenti narratívát. A vérplazmacsere, a génterápia vagy éppen a szélsőséges alvási rutin egy különc milliárdos hóbortjainak tűnhetnek, azonban életmódjával rámutat arra is, hogy szembeszállhatunk a paradigmákkal és kihozhatjuk magunkból a legtöbbet, hogy visszaszerezzük az irányítást egészségünk felett.
„Nyilván nem mindenki képes vagy nem mindenki akar úgy élni, ahogyan ő, de az, hogy kidolgozott egy objektív, méréseken alapuló rendszert, ami bizonyítja, hogy az életmódunk nagyon komoly hatással van az egészségi állapotunkra és az élettartamunkra, az egész emberiség számára fontos tanulság” – mondja Mónika. Hozzáteszi a Johnson egyedülálló kutatásai a társadalom szempontjából is fontosak.
„Hiszen kinek áll érdekében, hogy egy hosszú életű, egészséges populációt hozzunk létre, amely nem gyógyszereken él élete végégig – ezzel extra terhet róva az amúgy is gyengélkedő nyugdíjrendszerre? Persze meg lehetne fordítani a képletet, de ahhoz komoly paradigmaváltásra lenne szükség a fejekben és a rendszerben is.”
Tegyünk önmagunkért
A Johnsonról készült dokumentumfilm arra is rámutat, nemcsak arra kell törekedünk, hogy éveket adjunk az életünkhöz, hanem arra is, hogy életet adjunk az éveinkhez. A cél: tovább élni egészségesen. Ehhez pedig tudatos, proaktív döntéseket kell hoznunk minden egyes nap, ami időnkét bizony lemondásokkal is jár. „Eljött az ideje annak, hogy a reaktív orvoslásba vetett feltétlen hitünket felváltsa a tudatos egészségmegőrzésre való egyéni törekvés” – mondja Mónika.
Johnson egyszemélyes kísérlete arra is rávilágít, hogy érdemes önmagunkat, a saját eredményeinket monitorozni – nem pedig kész recepteket követni –, hogy megértsük egyéni reakcióinkat, és azok alapján változtassunk étrendünkön vagy életmódunkon. Ebben a formában pedig bármelyikünk belevághat az egyszemélyes kísérletbe. „Hiszen a saját testedet, kellő tudatosság és nyitottság birtokában, nálad jobban senki sem értheti meg” – mutat rá Mónika.
Fotó: Netflix
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
5 szokás az egészséges és hosszú életért
