Ismerjük fel a férfi depressziót!

Nálunk is kiemelt szerep jut novemberben a férfiak egészségéről szóló cikkeknek: a Remind.hu csapata elkötelezett abban, hogy a Movember során olvasóink hasznos, értékes tartalmakat kapjanak az egészségük megőrzéséről, inspiráló történetekről. A férfi mentális egészségről kevés szó esik a médiában, pedig nagy szükség lenne rá, hogy a férfiak is őszintén beszélhessenek lelki problémákról. Országh Kitti írása

Hogyan képzelünk el egy átlagos férfit? Erős, sokat dolgozik, jó a humora, sírni nem látjuk – rengeteg gyerek nő fel úgy, hogy talán soha nem találkozott a síró apukájával. Hajlamosak lehetünk rendíthetetlennek látni a családunk férfi tagjait, miközben rengeteg érzelem dúl bennük is. Ezeket a pozitív vagy negatív érzéseket viszont a legtöbb férfi a szocializációja során megtanulja elfojtani magában, de az elnyomott érzések utat követelnek maguknak: függőségekben, agresszív viselkedésben, fizikai erőszakban is megnyilvánulhatnak. A férfiasság képe folyamatosan változik, de a folyamatos, egyenletes tejesítmény, a produktivitás elvárása a társadalom felől, szinte állandónak mondható. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon viszonylag hagyományos a családkép, még mindig a férfiakra hárul sokszor a család anyagi jólétének megteremtése. A kisfiúknak már korán megtanítjuk, hogy a „fiúk nem sírnak”, miközben az érzelmek kifejezésének egyik legelemibb formája a sírás, innentől kezdve pedig halmozódik, mi mindennel kell lepleznie egy fiúnak, később férfinak a „gyengeségét”. 

A férfiak depressziója más, nehezebben vesszük észre

A  férfiakra jellemzőek lehetnek a depresszió általános tünetei is, mint állandó lehangoltság, reményvesztettség, túl kevés kevés alvás, csökkent vagy megnövekedett étvágy éppúgy, mint a reménytelenség érzete, képtelenség arra, hogy elindítsák a napot, és reggel felkeljenek az ágyból. A KSH legutóbbi, 2019-ben készült felmérése szerint a nőknél jóval gyakrabban diagnosztizálják a depressziót, mint a férfiaknál, ennek oka pedig a tanulmányok szerint valójában nem a biológiai nemmel függ össze. A férfiaknál lehetnek kifejezetten rájuk – de nem kizárólagosan – jellemző tünetek: a dührohamok és szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, a különböző szerek használata, például alkohol- vagy drogfüggőség, túlzásba vitt munkavégzés, sport, bármilyen végletes tevékenység. A férfiak igazán veszélyeztetett csoportnak számítanak depresszió szempontjából: 2020-ban négyszer annyi férfi követett el öngyilkosságot, mint nő. Mivel az öngyilkossg egyik legnagyobb rizikófaktora a kezeletlen depresszió, így nem csoda, ha a férfiak gyakrabban vetnek véget az életüknek. 

Remind magazin

Már a gyermekkorban sok minden eldől

A tudomány előtt most már nem kérdés, hogy a fiúk érzelmi nevelése meghatározó lesz későbbi mentális egészségükben. A kisfiúkat másképpen tanítja a környezetük érzelmeik kifejezésére, de még inkább annak elfojtására, ennek a szocializációnak pedig hatása lesz arra, hogyan fejezik ki felnőttként a depresszív érzéseiket. A fentiekből adódóan a környezet vagy maga a depressziós férfi beteg sem veszi észre a bajt, így a betegség kezeletlenül marad, betudva azt a „tipikus férfias” viselkedésnek. A nemi sztereotípiák nagyban akadályozzák, hogy felismerjük a depressziót, és a beteg érdemi segítséget kapjon, és gátolják, hogy a hagyományos nemi szerepekbe nem illeszkedőknél is felismerjék a depressziót.  Például a túlzott önállóság, a „megoldom magam” típusú hozzáállás maszkulin szerepminták, melyek elzárják az utat a segítségkérés lehetősége elől. 

A kollektív tudattalanban a férfi nem lehet depressziós

Ahogy a közcím is mutatja, a társadalomban masszívan él az elképzelés, hogy a nőket gyakrabban sújtja a depresszió, és ez nem változott, mióta a ‘80-as években a depresszió bekerült a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe. A nyugati világban uralkodó férfiasság konstrukciók még nehezebbé teszik a depresszió felismerését, sokszor a szakembereknek is. Ha közeli hozzátartozónknál a leírt viselkedésekből többet is tapasztalunk, érdemes rákérdeznünk, hogyan érzi magát mostanában, szükség esetén pszichológus segítségét, tanácsát kérni. A depresszió komoly, valós lelki betegség, és szemmel nem látható, különösen nehéz a mindennapok rohanásában tudomást venni róla. Mégis, mindannyiunk felelőssége, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, csak így érhetünk el változást. 

Ha aggódik egy szerettéért vagy úgy érzi, segítségre van szüksége, az ongyilkossagmegelozes.hu oldalon segítséget kaphat.

Fotó: pixabay.com, Fernando Cabral/pexels.com; freepik.com

Tetszett ez a cikk? Ez is tetszeni fog!

Hogyan kezdjünk bele a terápiába?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

Az emlősebészet fejlődésének köszönhetően ma már olyan beavatkozások is elvégezhetők, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. A robotasszisztált műtétek új...

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Mit jelent az otthon, ha bármikor elveszíthetjük? És mennyire ismerjük valójában önmagunkat, ha a legfontosabb igazságokat is képesek vagyunk elrejteni?...

Harmincöt év egyetlen napba sűrítve – ilyen volt a Toyota 35. évfordulója

Harmincöt év hazai jelenlét, több mint 330 ezer eladott Toyota és Lexus autó, nyolc új Toyota- és két Lexus-modell, és...

Elolvastad? Beszéljünk róla! – A könyvklubok új kora

Az olvasást magányos tevékenységnek gondoljuk, mégis egyre több közösség szerveződik köré. Van, amely egy egyszerű online kihívásból nőtt ki, másokat...

Közösséget csak bizalomra lehet építeni – interjú Yasur Majidivel, a Jenna Import Kft., Z. Textile ügyvezető igazgatójával

Mi tart össze hosszú távon egy üzleti kapcsolatot, egy csapatot vagy akár egy egész közösséget? Yasur Majidi szerint a bizalom....

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Hogyan lehet valaki húsz év házasság után egyik napról a másikra idegen?

Kívülről tökéletesnek tűnő családi élet, három gyermek, anyagi biztonság és egy házasság, amelyről Belle Burden azt hitte, örökké tart. Aztán...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

Emlékszel még, milyen volt, amikor az internethez külön le kellett ülni a számítógép elé? Amikor MSN-en vártuk, hogy valaki bejelentkezzen,...

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

Harminc év után vált: az Auchan világából a kiskereskedelem egészének érdekképviselete felé. Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség új főtitkára...

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Tíz évvel a pécsi bemutató után újra színpadra került az Addikt, ezúttal a Magyar Színházban, Anger Zsolt rendezésében. Az előadás...

EZ IS ÉRDEKELHET

„Egyetlen műtéttel elvégezhetjük az emlő eltávolítását és helyreállítását” – dr. Újhelyi Mihály a robotsebészetről

Az emlősebészet fejlődésének köszönhetően ma már olyan beavatkozások is elvégezhetők, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. A robotasszisztált műtétek új...

„Minden új regénynél újra kezdő vagyok” – interjú Steinunn Sigurðardóttir izlandi íróval

Mit jelent az otthon, ha bármikor elveszíthetjük? És mennyire ismerjük valójában önmagunkat, ha a legfontosabb igazságokat is képesek vagyunk elrejteni?...

Harmincöt év egyetlen napba sűrítve – ilyen volt a Toyota 35. évfordulója

Harmincöt év hazai jelenlét, több mint 330 ezer eladott Toyota és Lexus autó, nyolc új Toyota- és két Lexus-modell, és...

Elolvastad? Beszéljünk róla! – A könyvklubok új kora

Az olvasást magányos tevékenységnek gondoljuk, mégis egyre több közösség szerveződik köré. Van, amely egy egyszerű online kihívásból nőtt ki, másokat...

Közösséget csak bizalomra lehet építeni – interjú Yasur Majidivel, a Jenna Import Kft., Z. Textile ügyvezető igazgatójával

Mi tart össze hosszú távon egy üzleti kapcsolatot, egy csapatot vagy akár egy egész közösséget? Yasur Majidi szerint a bizalom....

„Érdemes elgondolkodni azon, mikor vártunk utoljára valamire” – interjú a The Green Sommelier alapítójával

Egy olyan világban, ahol mindent azonnal szeretnénk megkapni, a természet egészen más ritmusra tanít bennünket. Farkas Fruzsina, a The Green...

Az utolsó generáció, amely még offline nőtt fel – Kik azok a zilleniálok?

„Nem újrakezdek, hanem egy másik pályára lépek” – interjú Balázs Ildikóval

„A függőségnek nem a józanság az ellentéte, hanem a szeretet és a kapcsolat” – interjú Anger Zsolttal

Mélypontról Hollywoodig: Budapesten járt a Mortal Kombat kétméteres óriása

Hogyan működik a storytelling a belső kommunikációban? – Öt lépés, 30 nap

„Nálam az étterem arról szól, hogy megérkeztél, itthon vagy” – interjú László Árpáddal