A többezer éves múltra visszatekintő jóga ugyan már lassan fél évszázada megvetette lábát Magyarországon, még mindig az újabban felfedezett mozgásformák közé tartozik. Népszerűsége a 2000-es évek elejétől töretlen, de az izomépítést ideológiával kombinálni vágyó hazai, egészségtudatos közönség azóta számos más irányzat közül is választhat. Most pedig, az interneten egy vadonatúj módszert hirdető videók sora tarol, melyben kiegyensúlyozott, tökéletes testű, negyven és ötven pluszos férfiak és nők számolnak be az új trend bámulatos eredményeiről. Ám amikor az „ázsiai pilátesznek” valójában megpróbálunk utánajárni, meglehetősen kevés információt találunk, s azok is ellentmondásosak. Ezért szakértőhöz fordultunk, hogy megtudjuk, valóban létező technikáról van-e szó és tényleg képes-e csodát tenni?
Tisztázatlan kérdések nyomában
Több hazai szaktekintélynek számító jógaoktatót is megkérdeztünk, de az „ázsiai pilátesz” mint önálló műfaj, ismeretlennek bizonyult a szakemberek számára. Hosszas keresés után Koncz Judit pilátesz instruktor végül megadta a válaszokat kérdéseinkre. De mielőtt segítségével megvilágítanánk az ázsiai pilátesz hájpja mögötti valóságot, megkértük arra, igazítson útba a jóga és a pilátesz eredetét, alapelveit és módszereit tekintve.
„A jóga az ókori Indiából származik, s mint köztudott, egy többezer éves gyakorlat, amely nem csak mozgás, de életfilozófia is egyben. A test, a lélek és az elme egységét megteremtő komplett, spirituális rendszer. A szó jelentése is „összekapcsolódás” szanszkritül, mely erre a komplexitásra utal. A jóga mozgásrendszerének alapja a légzés és a testtartások összehangolása, de elhagyhatatlan eleme a meditáció is.
Ászanák, azaz különböző pozíciók felvételével és megtartásával javítja a rugalmasságot, fejleszti az izomzatot, nyújt és mobilizál, miközben egyes irányzatai jelentős erőfejlesztő hatással is bírnak.” – mondja Koncz Judit pilátesz oktató.
Amit Pilates piláteszéről tudni kell
„A pilátesz technika ezzel szemben egy 20. századi mozgásrendszer. Az 1880-as évek végén a mai Németország területén született Joseph Hubertus Pilates edző, író által fejlesztett testi kondicionáló program. Pilates egyébként is feltalálóként vonult be a történelembe, élete során összesen 26 készülékét szabadalmaztatta, de kétségtelenül legismertebbé vált „találmánya” az általa eredetileg „contrology”-nak nevezett mozgásforma, amit ma pilátesz néven művelünk. Állítólag beteges gyermekkora volt, asztmában és angolkórban szenvedett. Beszámolói szerint ez motiválta arra, hogy különböző mozgásformákat próbáljon ki. Tornázott, bokszolt, birkózott és ismerhetett keleti mozgásformákat is, foglalkozott sérült katonákkal, majd táncosokkal, inspirálódhatott a jógából és merítkezett a gyógytornából. Az általa kidolgozott contrology legfontosabb elveinek a test tudatos irányítását tartotta, a „core”, azaz test- vagy erőközpont precíz mozgását, fejlesztését és annak a légzéssel való összehangolását, melynek együttese már inkább nevezhető funkcionális erőfejlesztésnek, edzésnek” – mondja az oktató. „Vagyis mindkét mozgásrendszer, a jóga és a pilátesz is mára már jól kiforrott, jótékony hatású, teljesítményfokozó módszerek, de a hangsúlyok máson vannak.”
És mégis van új a Nap alatt?
Egy ázsiai ember életkorát európaiként megtippelni sokszor lehetetlen, de amikor önmagukat ötven fölöttinek valló, ám harmincasnak sem tűnő férfiak és nők, az AI tökéletességével arról beszélnek, hogy rövid időn belül változtatták korosodó testüket természetesen fejlett izomzatú, fiatalos tökéllyé, irigykedve kapunk kedvet a program kipróbálására. Ám az internet gyanúsan tág világán kívül, igazi hús-vér oktatóval, akinél az „ázsiai pilátesz” művelhető lenne, a hazai mozgásstúdiókban nem igen találkozni. Hosszabb keresés után bukkanni csak csekély szakirodalmi utalásra, mely szerint az ázsiai pilátesz, ahogy neve is sugallja, a nyugati fitnesz és a hagyományos keleti gyakorlatok dinamikus fúziója. Vagyis ez nem más, mint a törzsizmok precíz odafigyeléssel történő mozgatása tudatos légzéssel kombinálva, ötvözve tai chi ihlette átmenetekkel. Nagyobb hangsúlyt kap az energia és a fizikai erő, illetve a gyakorlatsorokba beépül a meridiánelmélet. Ugyanakkor az is világossá válik, hogy nincsenek kőbe vésett mozdulatsorok, az elegy inkább működik ajánlásként, mint szigorú elemekkel bíró, önálló irányzatként. Azt, hogy a keleti mozgásfilozófiát a klasszikus pilátesszel hogyan vegyíti, azt minden oktató szabadon alkalmazza a saját maga által ideálisnak vélt arányban és stílusban.
„Az „ázsiai pilátesz” egyelőre számomra nehezen definiálható” – mondja Koncz Judit, aki szerint ez a mozgásforma sokkal inkább egy „marketingfogás”, egy trendi címke, mintsem egy szakmai megalapozottsággal lefektetett technika, mely nyilván a keleti mozgáskultúrák, például a tai chi vagy chi kung szemléleteit, elemeit keveri a pilátesz alapelveivel és gyakorlataival. Természetesen a metódusok fúziója önmagában nem probléma, hiszen minden keveredik mindennel, a tánc, a jóga, a pilates, a funkcionális edzés, vagy akár a gyógytorna elemei is egymással. Ugyanakkor, kérdésként merül fel bennem, hogy van-e az ázsiai pilátesz koktélja mögött megfelelő szakmai háttér? E kétségek miatt jelenleg ez egyelőre egy homályos fogalom számomra” – vélekedik a pilátesz instruktor.
Nem mindegy hol, kitől, mit…
„Kicsit szkeptikus vagyok az ázsiai pilátesz kapcsán azért is, mert az leginkább virtuális „edzéseken”, AI gyanús tutoriálokon érhető el. A jóga és a pilátesz is már jóideje elérhetők hazánkban számtalan helyszínen. Az órák elvileg alapos anatómiai ismeretek, strukturált gyakorlatok és gyakorlatrendszerek elsajátításán alapszanak. Ugyanakkor, kénytelen vagyok úgy fogalmazni, hogy elvileg, mert még a jóga és a pilátesz kapcsán is lépten-nyomon belebotlom magam is olyan oktatóképzésekbe, melyek során 1-2 napos tanfolyamokon, egy hétvége leforgása alatt oktatóvá válhat szinte bárki. Ez számomra nem megnyugtató. Pedig egy mesterséges intelligencia által összeállított programnál még az effélék is fajsúlyosabbak lehetnek. Ám még komoly pilátesz oktatói képzések után is lényegesnek tartom, hogy oktatóként tisztában legyünk a kompetenciánk határaival és megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat, akiknek például egy baleseti rehabilitáció során nem biztos, hogy elegendő egy pilátesz instruktor tudása. Habár a technika elemi sokszor hasonlóak a gyógytornáéval, mégsem mindegy, hogy ki tartja a foglalkozást.”
A mozgás mindenkinek jó tesz
Az „ázsiai piláteszről” azt ígérik, hogy mindenki számára ideális technika, de ez igaz magára a pilátesz módszerre is. „Akár idős vagy fiatal, akár sérülésből épül fel – persze csak akkor, amikor már a gyógytornász elengedte a kezét -, sőt, sokszor még olyan esetben is, ha valaki fizikálisan nehezített helyzetben van, a pilátesz optimális mozgásforma. Még profi sportoló vagy aktív táncművész számára is jelenthet kihívást” – hangsúlyozza az instruktor. „Rengeteg lehetőséget kínál már a klasszikus-matracos alap gyakorlatsorozat is, és szinte végtelen számú gyakorlatot a kis eszközök és gépek („barre”, „chair”, „reformer”, „cadillac”) használata. Oktatóként azt is fontosnak tartom, hogy a vendégek jól érezzék magukat az órán, megszeressék a mozgást. De az egyik legnagyobb értéknek a testtudat fejlesztését látom. Inspiráló és hasznos, ha a vendégeket jobban megismerik saját testük felépítését. Így könnyebb megfogalmazni, ha valami fáj, feszül vagy húzódik. Ennek köszönhetően új mozgásmintákat tudunk kialakítani, korrigálni azt, ami helytelen és problémát okozhat. Ráadásul, nem csak fizikálisan, de mentálisan is erősebbek és kitartóbbak lehetünk a gyakorlásnak köszönhetően. Ezt viszont szinte bármilyen mozgásforma megadhatja: a siker a rendszerességen múlik.”
Fotó: freepik.com; pexels.com
