Itt ülünk a csodálatos parfümériádban, rengeteg illat vesz körül minket, segítség nélkül nehezen tud az ember választani közülük. Szerinted, milyen parfümöt venne le a polcról magának mondjuk egy észak-európai nő, egy orosz turista vagy éppen egy Dubajból érkezett sejkfeleség?
Léteznek országspecifikus ízlések, de fontos leszögezni, hogy ezek általános trendek, nem merev szabályok, az egyéni ízlés felülírhatja őket. Most mi Kelet-Európában vagyunk, ami Bécsben kezdődik, és a Kaukázus mélyén ér véget nem geográfiai, hanem kulturális értelemben. Minél keletebbre megyünk, annál édesebb illatokat szeretnek a hölgyek, és annál agresszívabb, erőteljesebb, fűszeresebb illatokat hordanak a férfiak. Ha elindulunk a másik irányba, Nyugat-Európa felé, és minél közelebb kerülünk Párizshoz, Rómához, Milánóhoz, Londonhoz, annál jobban finomulnak az illatok. Ebben a régióban, ahogy az utcai öltözködésben, úgy az illatok terén is erősödtek az önkifejezési módszerek, eszközök, az emberek bátrabban nyúlnak új, az orrnak meglepő illatkompozíciókhoz. Mi Magyarországon a kettő között vagyunk.

Emlékszem, a ’80-as, ’90-es években nagy divatnak örvendtek az úgynevezett uniszex illatok, amelyeket nők és férfiak egyaránt használhattak. Ma is hódítanak még?
Én nem használnám az uniszex kifejezést, inkább azt mondanám, hogy nemi orientáció nélküli illatok. Az első „hivatalos” uniszex parfüm Calvin Klein One-ja volt 1994-ben, egy nagyon könnyen hordható, sportos, fiatalos citrus-virág-pézsmaillat, olyan, mint az öltözködésben a farmer-fehér póló összeállítás. Nők és férfiak egyaránt hordták, de nem biztos, hogy a One-t fújták magukra, amikor életük randijára mentek. Mert az üzenete pont az ellentétes hatást érte el: élvezzük az estét, nincs semmi komoly célom veled, egyfélék vagyunk. A mai kreatív innovációk éppenhogy a viselőjük egyéniségét merik felszínre hozni, nem a parfümkreátorok döntik el az illatról, hogy férfi vagy nő viseli majd. Nem azért csináljuk meg a maracujás illatkoktélt olyanra, amilyen, hogy az mindenkinek jó legyen, lehet, hogy épp egy nő bőrén teljesül majd ki, de az is lehet, hogy egy férfijén.
Mi újság a fiatal korosztállyal? Mennyire érdeklik őket az illatok?
Döbbenetesen korán kezdenek el érdeklődni a fiatalok az illatok után. Emlékszem, amikor én voltam kisdiák, csodabogárnak számítottam. Bejártam a parfümériákba, szagolgattam az illatokat és minden zsebpénzemet ezekre költöttem. Ma már tizenegy-két éves tinik tudatosan építik fel a niche parfüm kollekciójukat a szülők pénzéből, teljesen képben vannak, hogy mely illatok a menők, de azok közül is az elegáns, menő és trendi parfümöket keresik.
Akkor ez is jót tehet a niche parfümök forgalmának. Mennyire népszerűek egyébként manapság a niche illatok?
A valódi innovációk, amelyek később átszivárognak a „nagy” brandek világába manapság ebben a szegmensben születnek meg. A niche parfümök kiskereskedelmi értékesítése dinamikusan nő, míg a nagy brandeké stagnál.

Jelen pillanatban az átlag nyugat-európai, amerikai, dél-koreai, japán, orosz, szerb fiatal előbb szagol meg egy niche parfümöt, mint egy híres márka legújabb illatát, amit Brad Pitt vagy Dua Lipa reklámoz. Nem véletlen, hogy olyan gigacégek, mint az Estée Lauder Companies, vagy az LVMH csoport sorra vásárolnak fel egyre sikeresebb niche brandeket, hiszen ezekben van a növekedési potenciál. A reptereken is sorra nyílnak a niche parfümériák, a budapestin is van már.
A globalizációval, a felgyorsult fejlődéssel érezhetően demokratizálódott az illatkreátorok világa?
Ma már sokkal könnyebb parfümőrnek lenni, mint régebben. Megszűnt a céh jelleg, a parfümőrök már nem egy zárt férfiklub tagjai, ahová csak főleg franciák léphettek be. A Vasfüggöny leomlásával megjelentek a kelet-európaiak is, és elkezdték kitanulni a szakmát. A luxusipar demokratizálódott, bárki kitalálhat és létrehozhat egy brandet, az internet világában fajlagosan kevés marketing eszközzel és egy kis szerencsével nemzetközi márkát csinálhat belőle. Amikor 2006-ban kijöttem a versailles-i parfüm iskolából, nagyjából egymillió dollár volt a nemzetközi láthatósági limit. Ez azt jelentette, hogy ennyit kellett marketingre, reklámra elkölteni, ha egy terméket világszinten akartál megmutatni. Ma már ez nem így van. Cserébe közel lehetetlen egy kis lokális márkából új Chanel vagy Dior szintű állócsillagot csinálni.
Milyen új illattrendek hódítanak mostanában? Honnan szerzik a parfümőrök az ihletet egy-egy új trend megalkotásához?
A parfümőr nem egy börtöncellában él, nyitott a világra, ha jön egy inspiráció, megérinti és miért is ne próbálná illatmolekulákba zárni az élményeit. A csúcsgasztronómia világa az elmúlt években beszivárgott a köztudatba, amire a parfümipar azonnal reagált, és illatokban örömmel leképezi az újdonságokat. Így a Le Parfum-ökben a legfrissebb újdonságaink között mangó lasszi, szamócás milkshake, calvados vagy sáfrányos fűszerbomba illatú parfüm is megtalálható. Mostanában nagy őrület egy japán desszert, a kakigori: tört jégen különböző ízrétegek. Ebből a trendből több parfüm is született: a tört jég illata, rajta matcha latte, dulce de leche – a dél-amerikai karamellizált tej –, de létezik például szilvás kakigori illatparfümünk is.



A másik meghatározó irányzat jelenleg egy egészen izgalmas, újraértelmezett luxustrend. Leginkább az amerikai „old money” világával lehet leírni. Amerika elit egyetemeiről kikerülő fiatalok a követői, akik reggelire megeszik a Szilícium-völgyet, magabiztosak, sikeresek, elképesztően intelligensek és vagyonosak. Szeretnék élvezni az életet, ám inkább úgy, akár a nagyszüleik generációja tette, távol tartják magukat a harsány, túlzó, logókkal telepakolt luxustól. A visszafogott, tradicionális illatvilágot keresik, mint például az újragondolt nagyapáink férfikölnije-hangulatot. Finom, elegáns, letisztult parfümöket választanak, amelyek ismét uniszex illatok, a nők ugyanúgy viselhetik, mint a férfiak.



