Mindannyian érzékeljük, hogy olyan ütemes tempóban fejlődik minden információs technológiánk, hogy alig tudunk lépést tartani az innovációkkal. Amikor pedig átlag felhasználóként ezt mondjuk, akkor a jogalkotás minden bizonnyal jó néhány lépéssel még mögöttünk jár, hiszen nehéz gyorsan és helyesen reagálni, még akkor is, ha elindult a diskurzus. Az influenszerkedés, az online bevételi források és az ezzel járó problémák már évek óta a beszélgetéseink részét képezik. A rájuk vonatkozó szabályozások viszont borzasztóan le vannak maradva.
A gyerekinfluenszerek és a jog
Franciaországban 2020-ban fogadták el azt a törvényt, amely védelmet biztosít az online szereplő kiskorúak számára. A 16 éven aluli gyerekek közösségi jelenléte szabályozva van: egy munkaszerződéshez hasonló engedély kell hozzá, a bevétel legalább 90%-át zárolják a nevére felnőtt koráig, és a gyermek később töröltetheti a róla készült tartalmakat. Ez legalább próbál valamiféle morális keretet húzni. De ez is csak egy kiindulópont. Szlovéniában is találni jó példát, néhány éve például megbírságoltak egy influenszer szülőt, aki a gyermekét is szerepeltette a promóciós videókban. Illinois államban kezdeményezték, hogy legalább a gyermekek is fizetésben részesüljenek a róluk készült tartalmakból. Hasonlót vezetett be Kalifornia és Minnesota állam is az Egyesült Államokban.
És mi a helyzet idehaza? A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy 15 éven aluli gyermek csak kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységben vehet részt külön engedéllyel, bizonyos körülmények megvalósítása mellett. Plusz védelmet jelent, hogy a fiatal munkavállalók számára a hazai munkajog fokozott védelmet biztosít a gazdasági kizsákmányolás elkerülése érdekében, valamint hogy kizárásra kerüljenek azok a helyzetek, melyek fenyegetnék a biztonságukat, vagy oktatásukkal, nevelésükkel összeütközésbe kerülnének. A 18. év alatti munkavállalók számára tehát a törvény erősebb védelmet biztosít, ami alkalmazandó akkor is, ha a fiatalkorú nem munkaviszony keretében van foglalkoztatva.
A Hintalovon Alapítvány és az Önszabályozó Reklám Testület pedig 2020-ban közösen kidolgozta azokat a minimumszabályokat, amelyek a gyermekek influenszer-együttműködésekben való szerepeltetésére vonatkoznak. Ezek nem jogszabályok, hanem ajánlások, mégis fontos irányt mutatnak: a gyermek minden esetben személyként és ne reklámeszközként jelenjen meg. Tilos a gyermeket közvetlen vásárlásra buzdításra használni, valamint nem szerepelhet olyan helyzetben, ami veszélyes, megalázó vagy életkorának nem megfelelő. Az Alapítvány emellett külön ajánlásokat készített a gyerekek szereplésével készített felvételek (videót, reklámfilmet, fotót) során felmerülő legfontosabb kérdéseket illetően, így a tartalomgyártásban megvalósuló influenszer együttműködésekre vonatkozóan is.
Rendszer van, csak használni kellene
Ez mind fontos szempont, de felmerül a kérdés, hogy egy napi szinten posztoló YouTube-csatorna vagy TikTok-fiók működtetése munkának számít-e? S vajon figyelembe veszik az influenszerszülők, vagy a gyerekekkel reklámozó cégek ezeket a borzasztóan fontos ajánlásokat? Erre vonatkozólag nincsenek egyértelmű szabályozások, ez viszont egyre több kiskorút tesz kiszolgáltatottá. A munka tulajdonképpen a legtöbb esetben különösebb kitételek nélkül folyik, legyen szó felnőttekről vagy gyermekekről. Csak a nagyon extrém esetek kerülnek annyira górcső alá, hogy jogi következményekkel néznek szembe az etikátlan szereplők.
Dr. Rácz Dominika, a Hintalovon Alapítvány jogásza elmondta, hogy a gyerekek influenszerkedésével, vagy bármilyen online tartalomban való szereplésével kapcsolatos kérdéseket komplexen kell kezelni, nem mindegy az sem, hogy milyen tartalomról, milyen korú gyerekről van szó. Általánosságban elmondható, hogy szükség van arra, hogy mind a szülők, mind pedig a gyerekek lássák a teljes képet arról, hogy mit is jelent az, ha bármilyen felvétel róluk az internetre kerül. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a felelős felnőttek (szülők, szakemberek) az online biztonsággal kapcsolatban ismereteket szerezzenek, akár a gyerekektől, akár a gyerekekkel együtt bővítsék a tudásukat a témában. A gyerekek influenszerként vagy akár reklámokban való részvétele kapcsán a jogi keretek kialakításának szükségessége mellett elengedhetetlen azonban az is, hogy a piaci szereplők is felelősen, a gyerekek jogainak betartása mellett gyártsanak tartalmat. Ez jelentheti azt is, hogy egy fizetett hirdetés kapcsán például írásban előzetesen tájékoztassák arról a gyereket, hogy pontosan mi fog történni a felvétel során, illetve, hogy a létrehozott tartalom milyen platformra kerül ki, valamint, hogy valódi teret biztosítsanak neki a kérdésfeltevésre, változtatás kérésre, de ide tartozik az is, hogy a felvétel során a gyerek fizikai szükségleteire is odafigyeljenek. Emellett természetesen megfelelő kereteket kell kialakítani arra, hogy a gyerek tevékenységével kapcsolatos díjazás valóban a gyerekhez jusson. Ebbe a folyamatba a gyerek törvényes képviselőjét is be kell vonni. Ezen garanciák betartása lehet a záloga annak, hogy a gyerekeket ne “használják”, hanem részvétele valódi legyen a tartalom létrehozása során.
Tehát minden kétség nélkül nagyobb szükség van a szabályozásra és az ajánlások betartására, mint valaha. Már jelen vannak a gondok, de ugye, „jobb később, mint soha”… Viszont gondoljunk bele mi lenne, ha olyan szinten foglalkoznánk a témával, hogy állami vagy intézményi oldalról is felépítenénk egy védelmi hálót a megelőzésre is, és nem csak a reakcióra! Egy szuper példa erre a Hintalovon Alapítvány Gyermekbarát Média és Reklám védjegye, mely „használatára minden olyan szervezet jogosult, amely a Hintalovon Alapítvány által szervezett, jogszerű és etikus gyermekreklámokkal és médiatartalmakkal kapcsolatos megfelelési programban részt vesz, a felelősségvállalást tükröző belső szabályzatot vezet be és az ahhoz kapcsolódó feladatokat elvégzi” Ez a rendszer a megelőzésre és a tudatosság növelésére fókuszál. De ez még csak a kezdet.
A szemet hunyás kultúrája
A rendszerszintű lépéshiány mellett a másik ijesztő dolog az, hogy a legtöbb szülőnek fogalma sincs, mi történik a közösségi platformok világában. Nem tudják, mit jelent egy YouTube-kommentek között megbúvó „rajongó”, hogy hova kerülnek a videók mentései, vagy hogy egy anyuka instasztorijára reagáló felnőtt mit akarhat egy 9 éves kisfiútól… És a legtöbben abba sem gondolnak bele, milyen pszichológiai hatásai vannak gyermekeikre nézve annak, hogy képeket osztanak meg róluk, ráadásul rendszeresen.
Nem azért, mert nem érdekli őket, hanem mert kifolyik a kezük közül ez a világ. Sokan még mindig azt az internetet ismerik, ami a kezdetek kezdetén volt, amire nekik is rálátásuk volt fiatalon, illetve azt, amelyet ők használnak. Ez pedig csak egy szűk perspektíva. Ma már mindenkit személy szerint céloznak meg a reklámok, a videók és egyéb tartalmak témáival, érdeklődési körödnek vagy befogadóképességednek megfelelően, ugyanígy a gyerekek is „rájuk szabott” tartalmat kapnak az interneten. És itt a „rájuk szabott” olyan tartalmat jelent, melyek a leginkább fenntartják a figyelmüket. A legtöbb céget vagy platformot ugyanis nem érdeklik az etikai kérdések. Csak azokat a minimális lépéseket teszik meg, amelyekre a jogszabályok kötelezik őket.
Ezeken kívül az ignorancia is komoly problémát jelent. Mit teszünk, amikor gyerekeket látunk a videókban? Sokszor továbblépünk, pedig minden egyes megtekintés számít. Minden követés. Minden komment. Minden nem jelentés ott, ahol arra lenne szükség. Minden nem-segítség. A digitális világ nem ismeri a „csak néztem” kategóriát. Amit figyelünk, azt életben tartjuk. Amit megnéztünk, arra már reagáltunk. Persze, általában nem rosszindulatból, hanem fáradtságból nézünk félre. Hogy „minek belemenni”, „nem az én dolgom”, ez úgyis mindig létezett valamilyen formában”. Nem. Ez nem volt mindig. És legfőképpen: nem kell, hogy mindig így legyen! Éppen ezért a következő cikkben összeszedünk minden szükséges lépést, ami a változtatáshoz szükséges. Ha szülő vagy, pedagógus, jogalkotó, aktivista vagy bármilyen felelősséget vállaló állampolgár, mindenképpen találsz benne hasznos eszközöket, hogy egy szebb és biztonságosabb jövőt alkossunk a gyermekeinknek.
Képek: Pexels/Ron Lach
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
Bad influence – Miért sürgető a gyerekinfluenszerekről beszélnünk?
