Tobi Thomas cikkében beszámol a Lancet Oncology című szaklapban megjelent kutatásról, amely a népességi rákregiszterek adatait felhasználva átfogó elemzést készített az emlőrákról és annak kockázatairól. A felmérés során az 1990-2023 közötti adatokat vizsgálták, amelyeket több mint 200 országból gyűjtöttek össze. Ezeknek köszönhetően a kutatók a várható tendenciákra is következtettek. Az elemzés szerint az újonnan diagnosztizált emlődaganattal küzdő nők száma világszerte egyharmaddal fog nőni, ami azt jelenti, hogy a 2023-as 2,3 millióhoz képest az emlőrákos esetek száma 2050-re elérheti a 3,5 milliót.
Kiket érinthet?
Az emlőrákos nőket érintő súlyos kihívásokat a tanulmány vezetőszerzője, Kayleigh Bhangdia is hangsúlyozta. A Washington Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési (IHME) munkatársa szerint a betegséghez való hozzáállást nagy mértékben befolyásolja az adott ország anyagi helyzete.
„Míg a magas jövedelmű országokban élőknek jellemzően rendelkezésükre állnak szűrővizsgálatok, a korai diagnózis és átfogó kezelési stratégiák, addig az emlőrák egyre növekvő kockázata az alacsony és a közepesen alacsony jövedelmű országokra helyeződik, ahol az embereket gyakran későbbi stádiumban diagnosztizálják, korlátozottabb a hozzáférésük a minőségi ellátáshoz, valamint a halálozási arány is magasabb, ami veszélyezteti a nők egészségügyében történő haladást” – magyarázta Kayleigh Bhangdia.
Tobi Thomas, a Guardian újságírója kiemelte, hogy a vizsgálat szerint 2023-ban világszerte háromszor annyi emlőrákos beteget diagnosztizáltak az 55 vagy annál idősebb nők körében, mint a 20-54 éveseknél. Ez az adat azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalabb korosztálynál nem történt negatív irányú elmozdulás: az új esetek aránya a 20-54 közötti nőknél közel egyharmaddal (29%-kal) nőtt 1990 óta.
Hogyan előzhetjük meg a mellrákot?
A rémisztő adatok ellenére néhány kisebb változtatással csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az egészséges életmód fenntartásával az egészséges életévek több mint negyedének – emlőrák miatti – elvesztése megakadályozható. Ehhez azonban oda kell figyelnünk azon szokások visszaszorítására, amelyek növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát.
2023-ban a globális emlőrákos megbetegedések 28%-a ilyen típusú tényezőkhöz kapcsolódott. Elsősorban a vörös hús magas fogyasztása jelenthet veszélyt, ugyanis az elvesztett egészséges életévek közel 11%-ához köze volt. Ezt szorosan követte a dohányzás, beleértve a passzív dohányzást is (8%), a magas vércukorszint (6%), a magas testtömeg-index, vagyis BMI (4%). A sort a magas alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás zárta (mindkettő 2-2%).
Mi várható?
Az emlőrákkal kapcsolatban számos olyan globális célkitűzés van, amelyek arra irányulnak, hogy minden nő megfelelő orvosi ellátásban és segítségben részesülhessen. Ez nemcsak a gyógyítás folyamatára, hanem a betegség időben történő felismerésére is vonatkozik, amely szintén kulcsfontosságú.
„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy megvalósítsuk merész célunkat, miszerint 2050-re minden mellrákos beteg élni fog, és jól fog élni, valamint, hogy felgyorsítsuk ennek folyamatát a kutatókkal és befektetőkkel való globális együttműködések építésével. Együtt tovább és gyorsabban haladhatunk annak biztosítása érdekében, hogy minden nő – attól függetlenül, hol él – hozzáférjen a korai diagnózishoz, a hatékony kezeléshez és a szükséges támogatáshoz” – fogalmazott Claire Rowney, a Breast Cancer Now vezérigazgatója.
Fotók: Freepik, Pexels
