Az ehető robotok vagy robotként viselkedő ételek gondolata elsőre inkább tűnik sci-fi gegnek, mint komoly kutatási iránynak. Pedig a RoboCake mögött egy EU által finanszírozott, nemzetközi tudományos projekt áll. A RoboFood kezdeményezést az EPFL, vagyis az École Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatóegyetem koordinálja, és olyan kérdésekre keres választ, amelyek messze túlmutatnak a desszertasztalon: mi lenne, ha a jövő robotjai nemcsak lebomlanának, hanem akár meg is ehetnénk őket?
Tudomány és élvezet összhangja
„A robotika és az élelmiszeripar két külön világ” – fogalmaz Dario Floreano, az EPFL Intelligens Rendszerek Laboratóriumának vezetője és a RoboFood projekt koordinátora. „Az egyesítésük azonban számos előnnyel jár, különösen az elektronikai és élelmiszer-hulladék csökkentése szempontjából.” A RoboCake ennek a gondolkodásnak a látványos manifesztuma: egy esküvői torta, ami egyszerre ünnepel és demonstrál.
A tortát az Expo 2025 Osaka svájci pavilonjában mutatták be, és több intézmény együttműködésének eredménye. Az EPFL kutatói – köztük Julien Boutonnet séf – az olasz Istituto Italiano di Tecnologia (IIT) mérnökeivel, valamint az EHL vendéglátóipari egyetem cukrászaival és élelmiszertudósaival közösen dolgoztak rajta. A cél nem kevesebb volt, mint összehangolni a robotikát, az elektronikát és az élvezeti értéket.
A torta tetején ülő két gumimaci az EPFL laborjában készült zselatinból, szirupból és ételfestékből. A látvány persze csalóka: ezek a figurák belül pneumatikus rendszerrel vannak felszerelve. Amikor levegőt juttatnak a belső csatornákba, a fejük és a karjuk megmozdul. Játékrobotok helyett sokkal inkább ehető példái annak, hogyan lehet mechanikai funkciókat élelmiszer-alapú anyagokkal létrehozni.
Ehető elektronika
Talán még ennél is izgalmasabb a torta „szíve”: az ehető, újratölthető akkumulátor. Az IIT Mario Caironi vezette csapata olyan energiaforrást fejlesztett ki, amely B2-vitaminból, kvercetinből, aktív szénből és étcsokoládéból áll. Ezek az akkumulátorok elegendő energiát biztosítanak ahhoz, hogy LED-gyertyák világítsanak, majd szó szerint elfogyaszthatjuk azokat. „Az első íz az étcsokoládé” – meséli Valerio Galli, az IIT PhD-hallgatója. „Aztán jön egy meglepően savanykás, pikáns csavar az ehető elektrolit miatt, ami néhány másodpercig tart.”
Ez a furcsa ízélmény valójában komoly problémára reflektál. Az elektronikai hulladék mennyisége világszerte évente eléri a 62 millió tonnát. Az ehető vagy biológiailag lebomló elektronikai alkatrészek nemcsak csökkenthetik ezt a terhelést, hanem új felhasználási területeket is megnyithatnak – a vészhelyzeti élelmiszerektől kezdve az orvosi eszközökig.
Működő és kívánatos
Ahhoz azonban, hogy mindez ne laboratóriumi kuriózum maradjon, szükség volt a gasztronómia oldaláról érkező tudásra is. Az EHL cukrászai és élelmiszer-szakértői azon dolgoztak, hogy a technológia ne csak működjön, hanem kívánatos is legyen. „A kihívásunk az volt, hogy az EPFL és az IIT innovációit úgy mutassuk meg, hogy hozzáadjuk azt, amiben a legjobbak vagyunk: az élvezetet” – mondja Julien Boutonnet, az EHL vezető oktatója és a Meilleur Ouvrier de France díj birtokosa. „Így született meg a RoboCake: egy valódi rendezvénysütemény.”
A RoboCake tehát nem arról szól, hogy máról holnapra robotokat eszünk majd vacsorára vagy desszert gyanánt. Inkább arról, hogy újraértelmezzük az anyaghasználatot, a fenntarthatóságot és azt, mit jelent ma az étel. A RoboCake egy torta, ami kérdéseket tesz fel, és közben teljesen nyugodtan el is fogyaszthatjuk. Talán ez a jövő egyik legédesebb paradoxona.
Fotó: freepik.com
