László Krisztina főszerkesztő
Nem szoktam megállni megünnepelni magam. Akkor ünnepelek, hogyha közösségben vagyok. Én nem az a típus vagyok, aki megveregeti a vállát, hogy hú, de menő voltál. Nekem teljesen természetes, hogy próbálom mindig a lehető legtöbbet kihozni magamból, és – hála Istennek – ennek általában jó eredménye van. Viszont nagyon szeretem megünnepelni a családtagjaim teljesítményét, születésnapját. Nagyon szeretem, ha engem ünnepelnek, de nem én ünnepelem magamat, hanem a barátaim, az ismerőseim, és ha ez szívből jövő ünneplés és van oka, akkor jól is esik.
Galamb Eszter lapigazgató
Nagyon sokáig nem álltam meg, hogy megünnepeljem magam. Borzasztó sokáig nagyon szigorú voltam önmagammal, de most szeptemberben volt egy súlyos betegségem, ami rákényszerített arra, hogy megálljak. Gyakorlatilag négy hétre egy lakatlan szigetre kerültem: nem tudtam kimozdulni a lakásból, fájdalmaim voltak – ez arra döbbentett rá, hogy egész egyszerűen meg kell adnunk magunknak azt az időt, hogy megálljunk és büszkék legyünk magunkra például azért, hogy megszerveztünk egy olyan rendezvényt, mint a Remind kétéves születésnapja, vagy hogy túlvagyok egy komoly betegségen. Eddig nem álltam meg, de megtanultam, hogy ha nem állunk meg, akkor talán majd egy betegség állít meg bennünket.
Balogh Edina szerkesztő
Ha jól belegondolok, eddig még egyszer sem ünnepeltem meg magam úgy igazán. Azt hiszem, mindig fukarul bántam önmagammal. Másoknak persze a csillagot is az égről, de én mindig mellékes voltam, különben is öntelt dolognak tartottam, mondjuk, születésnapi bulit szervezni saját magamnak. Sokáig nagyjából ez volt a hozzáállásom. Ebben az évben viszont egyre több fizikai probléma jelezte, hogy muszáj lesz változtatnom. Fájdalmak, görcsök, betegségek ébresztettek rá arra, hogy mind testileg, mind pedig lelkileg több törődést, odafigyelést igénylek. Nem másoktól, magamtól. A szó szerint húsbavágó felismerések most arra ösztönöznek, hogy változtassak a sorrenden és jóval előrébb helyezzem magam. Persze első lépésként meg kellett találnom az okot is, rá kellett jönnöm, hogy miért nem bánok jól magammal, miért gondolom azt, hogy nem érdemlek többet. Második lépésként elkezdtem dolgozni az ügyön. Itt tartok most, lesz munkám még bőven, de addig is beiktatom az életembe az ünnepeket és az apró szertartásokat. Sokat gyönyörködtem például az első hóesésben, csodás látvány volt az éjjeli havazást figyelni a jó meleg szobából. A közelgő születésnapomra is tervezek magamnak egy kis meglepetést.
Pataki Nagy Éva sales manager
Az ember nem gondolná rólam, de én minden két hétben 24 órát fordítok arra, hogy feltöltsem magamat. Ilyenkor kirándulok, pihenek, szaunázom. Ez a nap csak rólam szól, ilyenkor még a közösségi médiát is kiiktatom az életemből. De én ezt nem jutalomként aposztrofálom, mert úgy gondolom, hogy már maga az, hogy az ember ebben a világban helyt áll és ép eszénél marad, egy üdvözítő dolog, és elismerést érdemel. Én a legapróbb dolgokért is meg tudom dicsérni magam, ami akár azt is jelentheti, hogy szépen ki tudtam takarítani a fürdőkádat. Hiszek abban, hogy ha önmagat dicsérem és önmagammal jóban vagyok, akkor az nemcsak a saját működésemre, a környezetemre is kihat. Ezért soha nem bántom magam, soha nem mondok magamra negatívumokat. Kivéve, amikor a súlyom kerül fókuszba, mert azzal állandóan küzdök – de melyik nő nem? Ezt leszámítva én nagyon szépen és elismerően nyilatkozom magamról másoknak is és saját magamnak is. Majdnem minden nap mondok hálát Istennek, és megköszönöm neki a klassz napokat és a nehezebb időszakokat is – hiszen abból is tanulok valamit.
Szente Lulu online és offline marketing manager
Hogy is szokta mondani Churchill a pezsgővel kapcsolatban? Vereségnél szükségem van rá, sikernél megérdemlem. Én is így állok hozzá az ünnepléshez: szerintem mindig meg kell állnunk egy adott pillanatban, és egyrészt értékelnünk kell, hogy milyen messze jutottunk, a negatívumokból tanulni, a pozitívumokért hálásnak kell lenni, ha pedig sikert érünk el, igenis meg kell állnunk és megünnepelnünk. Nem rohanhatunk folyamatosan csak az egyik irányba.
Várkonyi Viktória marketing és sales asszisztens
Szerintem amellett, hogy jóban legyünk saját magunkkal, fontos – és hozzá tartozik –, hogy olykor-olykor megünnepeljük magunkat. Itt nem kizárólag születésnapi ünneplésre gondolok. Ha sikerült elérni egy kitűzött célt, megugrani egy akadályt, átvészelni egy nehéz időszakot, vagy csak úgy érzed, jó irányba tartasz és jól teljesítesz, akkor szerintem igenis meg kell állni akár csak egy percre is és átélni ennek örömét és jelentőségét. Nem minden ünnepléshez kell pezsgő vagy torta. Néha tényleg elég annyi, ha magaddal töltesz egy kis időt, visszatekintesz az elmúlt időszakra és örömöt, büszkeséget, vagy hálát érzel. Számomra az is ünneplés.
Guba Zsófi közösségi média manager
Az elmúlt egy-két évben kezdtem el, előtte nem nagyon gyakoroltam. Viszont rájöttem, hogy ez baromi fontos saját magunk és a környezetünk számára is. Néha szoktam olyan időszakokat tartani, hogy egy kicsit egyedül vagyok otthon és nem csinálok semmit, csak a gondolataimban vagyok, visszanézek, hogy öt éve hol tartottam, hol tartok most, mik voltak a céljaim, és rájövök, hogy büszke vagyok magamra, és ez egy jó érzés.
Fejes Réka online vezető szerkesztő
Szerkesztőként nagyon sok választ hallottam a megszólalóinktól, és szinte mindegyikből haza tudok vinni magammal valamit. Emellett arra is rádöbbentem, hogy nem szoktam megállni megünnepelni magamat. Ha elérek valamilyen mérföldkövet, sokkal később szokott beérni bennem a büszkeség. Ha viszont a sikert másokkal is meg tudom osztani, sokkal könnyebbem állok meg. A kollégáimmal például sokkal jobb élmény egy elért eredmény megünneplése, szívesebben ünneplek közösségben, mintsem egyedül veregessem a vállamat.
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok, a Remind Bookazine hetedik lapszámának címlapsztárja
Igyekszem pihenőt tartani és időt szánni arra, hogy lelassuljanak körülöttem az események, hogy visszagondoljak arra, mi minden történt velem az elmúlt időszakban, hogy megéljem azokat a pillanatokat, amiket az adott helyzetben nem volt lehetőségem a nagy sürgés-forgás közepette. Idő kell, hogy ezek az élmények lecsillapodjanak. Nyilván az olimpián is nagy volt a boldogság, de ahhoz, hogy ezt ténylegesen át tudjam élni, és a helyére tudjam tenni ezt a fejemben, ahhoz idő kellett.
Iglódi Csaba személyes vezetői tanácsadó, író, a Remind Bookazine szerzője
Ahhoz, hogy megálljak ünnepelni, az kellene, hogy a nap 24 helyett 48 órából álljon, de nagyon hiszek abban, hogy meg kell ünnepelnünk a sikereinket, el kell gondolkodnunk azon, milyen szerencsések vagyunk – igazából hálát kell tudunk adni nagyon sok mindenért. Az ünneplésnek a hálaadás is része, az, hogy olyan emberekkel vagyunk körülvéve, amilyenekkel, és olyan dolgokat csinálhatunk, amilyeneket.
Bódis Boglárka, az Elysian tervezője, a Remind Bookazine szereplője
Szerintem a slow celebration az egyetlen formája az ünneplésnek, ami jó és helyes. Én magam is így élem az életemet, jellemző rám az, hogy megállok, rácsodálkozom minden nap valami jóra, valami szépre, és azt hiszem, ez a magazin is ezt képviseli, és ez egy nagyon jó irány.
Guba Gábor, a Green Stage Production társtulajdonosa és ügyvezetője, hirdető
Nemcsak egy magazin elolvasására – esetleg más énidős tevékenységekre – kell időt szánnunk, arra is, hogy ne zárjuk ki magunkat az élet fontos pillanataiból, hogy képesek legyünk megünnepelni magunkat a születés- és névnapokon túl egy sikeres tárgyalás vagy sikeres nap után is. Az ünneplés mindenki életében egy nagyon fontos dolog.
Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója, a Remind Bookazine és Remind.hu szereplője
Még tanulom, hogy meg kell állnunk és meg kell ünnepelnünk magunkat. Igyekszem mindent megünnepelni, ami jó az életemben. Hálás vagyok azért is, hogy veletek ünnepelhetek, és büszke vagyok arra, hogy én is ott lehettem az újságban.
dr. Tomcsányi Péter, a Prime Rate Nyomda vezérigazgatója, közreműködő
A Prime Rate most 30 éves és az első 10 évben mindig azt a kritikát kaptam a kollégáimtól, hogy ha elérünk egy célt, szusszanunk egyet, de már egyből a következő eléréséért dolgozunk, a cégnek és az egyes embereknek viszont szükségük van arra, hogy megálljanak, visszanézzenek a megtett útra és ünnepeljenek. Az utóbbi 5-10 évben mi is tudatosan próbálunk erre figyelni. Ez a slow celebration egy nagy jó dolog! Ebben a felgyorsult világban amúgy is jó néha egy kicsit lelassulni.
Zakariás Fruzsina hirdető
Nagyon fontosnak gondolom, hogy megálljunk. Nem válaszolnék határozott igennek, mert valószínűleg nem álltam meg minden sikert megünnepelni. Amit zseniálisnak tartok a Remind kétéves születésnapi rendezvénye kapcsán, hogy amikor megkaptam a meghívót, abban a hitben néztem rá a naptáramra, hogy ez egy esti program lesz. Ehelyett kiválaszthattam, hogy a nap folyamán melyik idősávban érkezem, így szuper beszélgetésekben és más minőségű találkozásokban lehetett részem, mint mondjuk egy átlagos esti vacsorán vagy partin. Én nagyon üdvözlöm ezt a formátumot.
Fotó: Lékó Tamás
Mit jelentenek számunkra családi örökségeink? Mit tanulhatunk őseinktől és hogyan hagyhatjuk magunk mögött a generációk óta cipelt, rossz sémákat? A Remind Bookazine kilencedik lapszámában örökségeink témakörét jártuk körbe. Ha felcsigáztunk, kattints, és rendeld meg most a magazint!
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog! Less be a Remind Bookazine kilencedik lapszámának launch partijára!