Miben más a Virtuális Klinika a többi orvos-időpontfoglaló rendszerhez képest?
„A Virtuális Klinika feltérképezi a páciens tüneteit, személyre szabott laborvizsgálatokat ajánl, és a folyamat végén egy szakember tesz terápiás javaslatot. Más platformokon választhatunk egy orvost, egy időpontot magunknak, de nem biztos, hogy az adott orvos ismeri a legújabb teszteket, melyek nálunk már elérhetőek. Magyarországon 250 körül van azoknak a vizsgálatoknak a száma, melyeket NEAK által finanszírozva lehet igényelni. Azonban a magánszektorban is nagyjából ugyanazok a szakemberek dolgoznak, mint közfinanszírozásban, így egy átlagos orvos legfeljebb 300 elvégezhető labortesztet használ, ehhez képest mi 5-6000-féle vizsgálatot kínálunk. Például egy pajzsmirigy-problémánál TSH-t mérnek az állami ellátásában, annak eltérése esetén T3-at, T4-et, de utóbbit már csak újabb szakember írhatja fel, és ebből próbálnak diagnózist felállítani. A mi pajzsmirigy csomagunk 9 paramétert vizsgál, ez alapján becsüljük meg a páciens rizikóját az adott betegségre” – mondja Póda Tamás, a SYNLAB kereskedelmi és marketing igazgatója.
A jövő egészségügye digitalizált, a Virtuális Klinika ennek az előfutára
„Az egészségügyi rendszerek egyik legnagyobb kihívása, hogy a járóbeteg-ellátás az elmúlt években több, mint 20%-os növekedést mutat. A páciensek bizonytalanul mozognak a rendszerben – sokszor nem tudják, hogy mely vizsgálatot válasszák, vagy milyen szakorvoshoz forduljanak” – magyarázza Póda Tamás. A Virtuális Klinika segíti a pácienseket a megfelelő laborvizsgálatok kiválasztásában, közérthető, szakmailag hiteles értelmezést ad a laborleletek hátteréről, az eredmények mögött álló élettani folyamatokról és kockázatokról. A rendszer harmadik fontos pillére a személyre szabott javaslat a szakorvos személyére, amely megmutatja, milyen irányba érdemes tovább indulni a feltárt eltérések vagy panaszok alapján, támogatva a gyorsabb és célzott kivizsgálást.
„Tíz orvos-páciens találkozóból kilenc esetben laborvizsgálatot kér a szakember, mint kezdő vizsgálat. Fontos tudni, mi a cél, a gyógyulás vagy az egészség megőrzése, mindkét esetben szakemberrel kell konzultálni. A portfóliónkból a szakember személyre szabva kiválasztja az elvégzendő teszteket, miután a vizsgálatok elkészültek, az eredményeket, az orvos és a páciens azonnal látja. Ezután kezdődik a terápia menedzsment, tegyük fel, a páciensnek bőrgyógyászati problémája van, elirányítjuk a megfelelő intézménybe, itt elmondják, milyen gyógyszerre van szüksége, és egyúttal a neki szükséges terméket is meg tudja venni. Minden eszközt és szükséges infrastruktúrát biztosítunk, amire a páciensnek szüksége lehet. Nálunk kizárólag orvosok értékelik a leleteket, a mesterséges intelligenciát segítségként használjuk, az adatokat elemzi ugyan, de itthon kizárólag orvos szakember állítja fel diagnózist az ügyfélnek”.
Létezik olyan vizsgálati csomag is, mellyel már egyetlen laboreredménnyel megbecsülhetik bizonyos betegségek rizikófaktorát, és a Virtuális Klinika szolgáltatásai már gyerekek esetében is igénybe vehetők.
A Virtuális Klinika csak a kezdet
„A chatgpt sokszor téved, a lexikális tudása ugyan nagy, de összefüggések feltárására kevésbé alkalmas. Diagnosztizálásra nem lehet és nem szabad használni, veszélyes lehet, sok pénzt veszíthetünk, ha vakon követjük a javaslatait. Nálunk egy online konzultáció nagyjából 20 percet vesz igénybe” – mondja Póda Tamás a mesterséges intelligenciával felállított öndiagnosztizálás jelenségére reagálva. A szakember szerint a jövő egészségügyében nem engedhető meg, hogy ne használják a 21. századi technológiákat, hiszen kiemelten fontos a működés hatékonyságának növelése, ami akár 20-30 százalékkal is javítható lenne.
Fotó: freepik.com
