„Ha nem tudunk eligazodni a média világában, ha nem tudunk jól kommunikálni – vagy akár értelmezni azt, ami körülvesz minket –, akkor bizony komoly bajba kerülünk” – fogalmazott dr. Aczél Petra a Tudatos döntések podcast vendégeként hozzátéve: a tudás önmagában ugyanis nem elég. Attól, hogy valamit tudunk, még egyáltalán nem biztos, hogy képesek vagyunk érthetően, hitelesen beszélni róla. Már pedig ha a tudás nem válik megoszthatóvá, akkor elveszíti társadalmi értelmét.
Tudni valamit – és tudni beszélni róla
A tudomány egyik visszatérő dilemmája, hogy vajon nem veszít-e az értékéből az a tudás, amely közérthetővé, „populárissá” válik. Dr. Aczél Petra ezt a gondolkodást elitistának tartja. Szerinte hamis az az elképzelés, hogy ami sokak számára befogadható, az szükségszerűen felszínes.
Ezt a feszültséget jól példázza a magas művészet és a populáris kultúra közti vita is: amikor egy kortárs műalkotás már nem akar „szólni” a befogadóhoz, nem akar szórakoztatni, nem akar érthető lenni. „Ott állunk egy kiállítótérben, és azt érezzük: ez már nem nekünk szól” – mondja. A tudományban ugyanez történik akkor, amikor a szakmai óvatosság elnémítja a hiteles hangokat.
A COVID-járvány idején ez különösen látványossá vált. Ahogy egy neves klímakutató is megfogalmazta: a félreértések, az áltudományos magyarázatok elterjedése nemcsak a társadalom, hanem a tudomány kommunikációs kudarca is volt. Az áltudomány nem óvatoskodott – a tudomány igen. És miközben hallgatott, mások beszéltek helyette.
A kommunikáció gyökerei: figyelem, kíváncsiság, jelenlét
Azonban, ahogy lenni szokott, Szilágyi Gábor nem csupán a szakemberre, hanem beszélgetőtársára, mint magánemberre is kíváncsi volt. Így derült ki, hogy dr. Aczél Petra életében már kisgyermekkorától fontos szerepet játszott a kommunikáció. A felidézett saját családi történeteiből megtudhattuk, hogy a beszélgetés otthon nem praktikus „ügyintézés” volt, hanem a közös gondolkodást szolgálta, ezáltal a hétköznapi események mindig tágabb értelmezést kaptak. Ez a fajta kommunikációs közeg megtanította arra, hogy nem elég „túl lenni” egy mondaton. A valódi beszéd gondolkodást kíván. És ez mély nyomot hagy az emberben, hiszen a biztonság, az elfogadás és a dicséret élménye összekapcsolódik a beszélgetéssel.
A kommunikáció azonban nem a kimondott szavakkal kezdődik, és nem is ott ér véget. Sokkal inkább a figyelemmel, a kíváncsisággal indul.
Tudatosság mint jelenlét
Dr. Aczél Petra a tudatosság szót egyetlen fogalomba sűríti: jelenlét. Vagyis benne lenni abban, ami éppen történik. Nem spórolni az odafigyeléssel, nem fél lábbal máshol lenni.
A mai világ egyik legnagyobb problémájának azt látja, hogy nehezen adunk valódi jelentést a jelennek. A tudástársadalom elvitte a fókuszt a részvételről: mindig máshol akarunk lenni, mindig más időben, más szerepben. A fiatal generációk gyakran „nincsenek otthon” a saját korukban, és ez súlyos mentális és lelki zavarokhoz vezet. Ennek ellenére ebben a folyamatosan változó világban ő hálát érez, mert ritka történelmi pillanat, amikor ennyi minden alakul át egyszerre, és mindez lehetőség is, nemcsak teher.
Egyszavas üzenetek és a leegyszerűsítés csapdája
A mai kommunikációs trendek egyik jellemzője az extrém leegyszerűsítés: egyszavas üzenetek, szlogenek, „szögegyszerű” mondatok. De vajon ez valóban a siker kulcsa?
„Soha nincs általános recept a kommunikációra” – mondja határozottan a szakember. „Az az állítás, hogy akkor leszel sikeres, ha mindent egy szóba tudsz sűríteni, egyszerűen nem igaz. Tény, hogy az egyszerű, érthető beszéd hitelesebbnek tűnik, mert azt érezzük: az illető azt mondja, amit gondol. De ez legfeljebb szellemi gyakorlat, nem univerzális megoldás.”
Útravaló: kevesebbnek merni lenni
A beszélgetés végén dr. Aczél Petra egyetlen gondolatot oszt meg útravalóként: úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni. Majd hozzátette azt is: ne vegyük magunkat túl komolyan, mert az hamis magabiztossághoz vezet. Ne féljünk, és ne akarjuk mindenáron megvédeni az egónkat, „ne a magunk nevében éljük a világot, hanem a világ nevében éljük magunkat.” Talán ez a kommunikáció legmélyebb értelme is: nem uralni, hanem kapcsolódni. Nem bizonyítani, hanem jelen lenni.
