Mi okozhat mellrákot?
Miután az emlőrák 10 százalékát tudjuk genetikai halmozódás alapján bizonyítani, azt mondhatjuk, hogy a páciensek körülbelül 10 százalékánál valamilyen genetikai hajlam miatt alakul ki. A többi daganat az úgynevezett sporadikus daganattípusba tartozik, melyek okát egyértelműen nem ismerjük, de visszavezethetők olyan káros szokásokra, mint a mértéktelen alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, de okozhatják a különféle károsító hatású sugárzások, a különböző toxinok, a többszörösen feldolgozott élelmiszerek, a finomított szénhidrátok, és még sorolhatnám. Talán kevesen tudják, hogy már napi egy egységnyi alkohol elfogyasztása is 7-9 százalékkal növelheti bármilyen daganat, így akár az emlőrák kialakulásának az esélyét. A dohányfüstben pedig ötezer olyan méreganyag van, amire nincs szüksége a szervezetnek, és ezek mind-mind emlőrákot, vagy bármilyen más daganatot okozhatnak. De hajlamosító tényező az elhízás is. De nem mehetünk el szó nélkül amellett a szociális tényező mellett sem, hogy tavaly óta az első terhességvállalás átlagosan 30 év fölött van. Ez azért jelenthet problémát, mert bizonyított tény, hogy a 30 év alatti gyerekvállalás csökkenti az emlőrák kialakulásának esélyét, míg efölött folyamatosan növekszik.
Külső behatás, például ütés vagy nyomás esetén kialakulhat a mellben daganatos elváltozást?
Nagyon gyakori jelenség, hogy a páciensek arról számolnak be, akkor tapintották ki a daganatot, miután beütötték valahová a mellüket, vagy nekimentek az ajtófélfának. Azonban az ütésnek vagy a nyomásnak nincs semmi köze az elváltozás kialakulásához. Meglehet, hogy azért csak a külső behatás után vette észre a mellében a csomót, mert addig nem tapintotta át az emlőjét. Tehát maga a fizikai trauma nem okoz rosszindulatú megbetegedést. Okozhat azonban csomót, miután az emlő egy zsíros szerv, a zsírelhalás következménye lehet elmeszesedés, de abból nem lesz rosszindulatú daganat.
Milyen esélyei vannak a túlélésre, a gyógyulásra azoknak a nőknek, akiknél melldaganatot diagnosztizálnak?
Jelenleg az emlőrák az egyik legjobban kezelhető daganattípus, de a leggyakoribb is. Magyarországon több mint 9 ezer emlőrákos megbetegedést diagnosztizálnak évente, és sajnos 2500 nő belehal ebbe a betegségbe. Ez nem azért van, mert rosszul kezelhető a betegség, hanem azért, mert sajnos Magyarországon a szűrésen való részvételi arány sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában vagy a skandináv országokban. Hazánkban jelenleg a szűrésen való részvételi arány alig éri el a 30 százalékot, pedig 70 százalékra lenne szükség ahhoz, hogy egyértelműen csökkentsük a halálozást, ugyanis az előrehaladott emlőrák sajnos kevésbé gyógyítható betegség. Ellenben a korai emlőrák tíz éves túlélésére több mint 90 százalék az esély. Tehát érdemes szűrni, érdemes havi önvizsgálatot végezni, és ha bármit tapint egy hölgy az emlőjében, érdemes azt kivizsgáltatni, hiszen ez életet menthet. Abban az esetben, ha bagatellizálja a tüneteket, akkor sajnos a daganat nagyon távoli szervekbe is adhat áttétet, és a távoli szervekbe való áttétnél már sokkal nehezebben lehet gyógyítani, vagy nem is tudjuk teljes mértékben meggyógyítani a beteget.
Mi a helyzet abban az esetben, ha valakinél jóindulatú elváltozást tapasztalnak, mekkora az esély arra, hogy abból rosszindulatú daganat legyen? Hogy kell a jóindalatú elváltozást kezelni?
Alapvetően az emlődaganatokat három kategóriába soroljuk. Vannak az egyértelműen jóindulatú, az egyértelműen rosszindulatú elváltozások, és vannak a bizonytalan potenciállal rendelkező daganatok. Ez utóbbiakkal az elmúlt 10 évben kezdett behatóbban foglalkozni a tudomány. Az esély arra, hogy a jóindulatú daganatok rosszindulatúvá fajulnak 1 százalék alatt van. Azonban az olyan nagyon ritka jóindulatú daganatoknál, amelyek már a bizonytalan potenciálú daganatok közé tartoznak, természetesen megvan az esélye annak, hogy rosszindulatú elváltozásokká alakulnak. Általában ezeket a bizonytalan potenciálú daganatokat eltávolítjuk, de ha nem, akkor folyamtaosan figyelemmel kísérjük, mert növekedhetnek, és ez rizikót jelent. De visszatérve a kérdésére, a jóindulatú daganatokból kevésbé várható, vagy nem is várható, hogy rosszindulatú daganatok legyenek, de a bizonytalan potenciálú daganatokból sajnos kialakulhatnak definitív daganat megelőző állapotok, ezeket mindenféleképpen el kell távolítani.
Egy mellműtét után milyen esélye van egy nőnek a teljes életre?
Alapvetően a gyógyulás három részből áll. Létezik az úgynevezett onkológiai gyógyulás, amikor gyógyszeres onkológiai kezeléssel, beleértve a sugárterápiás kezelést és a műtétet is, meggyógyítjuk a beteget. A műtétes kezelés lehet emlőmegtartó műtét, teljesen helyreállítással vagy anélkül. Emellett van egy pszichoszociális gyógyulása is a páciensnek. Ez szintén nagyon fontos gyógyulási szempont, hiszen lényeges, hogy a páciens, akinek eltávolítottuk az emlőjét, magabiztosan tudjon kapcsolódni a környezetéhet, teljesnek érezze magát a párkapcsolatában, a családban, a munkahelyén.
A harmadik nagyon fontos szempont a nőiesség visszaadása, ami azt jelenti, hogy a páciens visszanyerte az önbizalmát, vagyis ő is teljesen gyógyultnak tekinti magát. Hogyha ezek a feltételek adottak, akkor a betegek nagyon-nagyon jó, vagyis több mint 90 százalékos eséllyel meggyógyulnak, de ehhez el kell fogadni azokat a terápiás modalitásokat, amiket javaslunk neki.
Milyen gyakori ma Magyarországon a masztektómia?
Magyarországon és Nyugat-Európában is nagyjából 40 százalékos a teljes emlőeltávolító műtétek aránya. Tekintettel arra, hogy vannak nagyon jó rekonstrukciós lehetőségek, a hölgyek nagyon könnyen elfogadják a masztektómiát, hogyha szükséges, és van, hogy a rekonstrukció után sokszor szebb emlővel távoznak, mint amennyien hozzánk érkeztek, így még nagyobb önbizalmat adhatunk a pácienseknek.
Műtét után mennyi idővel kezdődhet el a mellek helyreállítása?
Alapvetően a helyreállítás már az első műtétnél elkezdődik, de van, amikor erre nincs lehetőség. Halasztott helyreállításra akkor van szükség, amikor már egy nagyon előrehaladott kisebesedett vagy fekélyes emlőrákot kezelünk, illetve, ha gyulladásos emlőrákot operálunk. A helyreállítás lehet egy- vagy kétlépcsős. Egylépcsős, ha a masztektómiát követően azonnal beültetjük a végleges implantátumot. Ha pedig kétlépcsős, akkor egy úgynevezett szövettágító implantátumot teszünk be az izom alá, melynek segítségével föltágítjuk a lágyrész szöveteit, és ezt követően, egy második lépésben tesszük be a végleges implantátumot. Mind a kettőnek megvan a helye, az indikációs köre, illetve a biztonságos alkalmazása, de alapvetően, akinél masztektómia történik, föl kell ajánlani kortól függetlenül a rekonstrukciós lehetőséget, és a páciens eldönti, hogy szeretne-e élni vele vagy sem. Az esetek többségében elvégezzük a rekonstrukciót.
A helyreállító műtét is a társadalombiztosítás által támogatott beavatkozás?
Igen, teljes mértékben. A kérdés csupán az, hogy melyik kórházban érhető el, ugyanis nem minden intézményben van rá lehetőség. Sajnos a szakma még nincs teljes mértékben felkészülve a magyarországi onkoplasztikai igényekre. Véleményem szerint érdemes lenne centralizálni ezeket az ellátási formákat, és a helyreállító műtéteteket azokban a centrumkórházakban elvégezni, ahol nagy számban, kis szövődmény-aránnyal és megfelelő onkológiai háttérrel végzik a masztektómiákat.
Masztektómiát követően szükség van még kontrollvizsgálatra olyan gyakorisággal, mint prevenció esetén a szűrésekre?
Mindenképpen szükség van úgynevezett lokális kontrollra az emlődaganat helyén, és figyelni kell, hogy nincs-e kiújulás. Idővel pedig ultrahangvizsgálat javasolt. Hogyha emlőmegtartó műtéten esett át a beteg, akkor mammográfia is szükséges, de ha a teljes emlőmirigyeltávolítás volt, akkor az adott oldalon évenkénti ultrahangvizsgálat szükséges. A lokális kontrollt ezekkel a képalkotó vizsgálatokkal évente kell elvégezni. De vizsgálni kell azt is, hogy a test távolabbi pontjain megjelent-e a daganat. Erre akkor van szükség, ha nyirokcsomó-áttétje volt a páciensnek. Ha ilyen nem volt, akkor nincs szükség évenkénti mellkas és kismedencei CT vizsgálatra.
Azon túl, hogy csökkentjük az alkoholfogyasztást, nem dohányzunk és egészségesen táplálkozunk, mit tehetünk még annak érdekében, hogy megelőzzük az emlőrákot?
A rendszeres mozgással kiegészített helyes életmód egy nagyon-nagyon fontos tényező, talán az egyik legfontosabb. A havi önvizsgálat – ami a menstruációt követő 5-6. napon a legideálisabb, hiszen akkor a legpuhábbak a mellek – szintén fontos része a prevenciónak, illetve a szűrésen való részvételt emelném még ki. Magyarországon a 45 és 65 év közötti nőket hívják be mammográfia szűrésre, ahová mindenféleképpen érdemes elmenni. De ha a páciens kitapint a mellében valamilyen elváltozást, akkor nem kell megvárni a behívót, hanem el kell menni előbb a célzott vizsgálatra. Fontos, hogy kortól függetlenül figyeljenek a hölgyek magukra, és 65 év felett is el kell végezniük a havi önvizsgálatot, ami lehetőleg mindig ugyanazon a napon történjen. Ezekkel az apró odafigyelésekkel jelentősen csökkenteni lehet az előrehaladott emlőrákok számát.
Fotó: Pixels
