Fiáth Attila markáns, néha cseppet sem hízelgő véleményével gyakran vonta magára a hazai szakma figyelmét az elmúlt években. A szakember a borágazat mellett pénzügyi téren és az oktatásban is otthonosan mozog: a Budapesti Corvinus Egyetemen vállalkozásfejlesztést tanít, üzleti tanácsadóként pedig több szektorban dolgozott ki követendő modelleket vállalatok számára. A nemzetközileg is elismert borászati szakértő egyedi szemléletével bátran szembemegy a jól megszokottal. Szerinte ugyanis nem elég jó bort készíteni, hanem azt el is kell tudni adni. Véleményét bár nem mindenki fogadta el a szakmában itthon, de egyre többen tanulnak tőle: ősztől már akár a saját borakadémiáján is.
Keményen fogalmazol, ha a magyar borágazatról van szó, volt, hogy egyenesen gyászosnak tartottad a helyzetet. Változott a véleményed az elmúlt időszakban?
Nem igazán. A borászatban sokáig kegyelmi állapot uralkodott itthon: a támogatások elfedték a hiányosságokat. De aztán sorra jelentkeztek a problémák: a Covid, áremelkedés, infláció, a borfogyasztás világszintű csökkenése és a magyar bor gyenge exportképessége most egyszerre sújtja az ágazatot. És ez így sok. Ugyanakkor hiszek abban, hogy az ilyen időszakok tisztulást hoznak, és megerősítik azokat, akik jól dolgoznak, miközben a rosszul működő, irracionális piaci tevékenységet folytató versenytársak eltűnhetnek, gyengülhetnek.
Szerinted az említett piaci tevékenységek elhibázottsága vagy a hazai borok minősége a probléma?
Alapvetően a legnagyobb gond nem a borkészítésben lévő hiányosságból adódik, hanem a stratégiai és üzleti szemlélet hiányából fakad. A magyar oktatási rendszer nem készít fel megfelelően erre, pedig a borpiac ugyanúgy működik, mint más versenypiacok. Sok borász nem akarta elfogadni a helyzetet, és inkább másokat hibáztatott a borfogyasztás csökkenéséért és az áremelési nehézségekért. Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy nyelvet és üzleti szemléletet tanuljanak, kapcsolatot építsenek a világpiaccal, és exportáljanak. Ezt a sikeres borászatok példája is mutatja, például Ausztriában. Az osztrákok 30-40 éve a magyarnál még nagyobb krízissel szembesültek, de felismerték, hogy ha a világpiacon helyet teremtenek boraiknak, sikeresek lehetnek. Ma jelentős mennyiségben és magas áron exportálnak, így a borászaik békésen megférnek egymás mellett, mert a külpiacon közösen versenyeznek más országokkal, nem egymással.
Képzettséged nem kapcsolódik a borászathoz, pénzügyi szakértőként hogy kerültél erre a pályára?
Mindig is szerettem a bort. Az egyetem után egy tapasztalt társammal alapítottunk egy céget, ami elég sikeres lett, és akkor elkezdtük élvezni az életet, borokat kóstolni. Ez a kilencvenes évek végén történt, akkoriban jelentek meg itthon is a komolyabb borok, és egyre jobban érdekelt a téma. Elkezdtem utánajárni, mindent elolvastam a témában, amit csak tudtam, aztán tanfolyamokon is részt vettem, ott voltam például Mészáros Gabiék első tanfolyamán és az osztrák borakadémián is. Majd ez a hobbim az üzleti és oktatási
területekkel is összefonódott.
Milyen új trendek vannak a borászatban?
Globális trend az egészségtudatosság növekedése, amely Magyarországon is egyre fontosabbá válik. Ennek következményeként megjelent az alkoholellenesség, ami erősíti a borokkal szembeni előítéleteket. Bár az alkoholproblémák elsősorban nem a minőségi borfogyasztásból erednek, az egészségtudatosság némiképp rontja a magyar borok világpiaci esélyeit.
Mely borok számítanak most keresettnek, mi a menő?
Trendi a pezsgő és a könnyedebb fehérborok. Itthon növekszik a külföldi borok fogyasztása, és a nagy üzletláncok egyre jelentősebb alacsonyabb árkategóriájú külföldi kínálata miatt ez a szegmens is nő. A magyar borok eladása egyre nagyobb kihívást jelent.
Mit gondolsz a hazai újgenerációs borászokról?
Az ágazat elaludt: az utóbbi években főként a túltermelésből adódó értékesítési problémákra fókuszált, és elhanyagolta a fiatalok megnyerését. A szakma jelenleg két fő csoportra oszlik: a modern szemléletűekre, akik megértették az idők szavát, exportorientáltak, és a hagyományos generáció által befolyásolt borászokra, akik kezdenek bedarálódni abba a retrográd rendszerbe és szemléletmódba, ami nem vezet sehova. Utóbbiak nem tudják megszólítani a fiatalokat, akik inkább a brandre, a csomagolásra, a márka sztorijára figyelnek.
A Fiáth Attilával készült interjú folytatását elolvashatod a Remind Bookazine nyolcadik lapszámában! Keresd az újságárusoknál, a Libri és a Butlers üzleteiben, vagy kattints, és rendeld meg most a Remind.hu webshopjából!
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: így készül a magyar olívaolaj!
Fotó: Unsplash / Kelsey Curtis; Irene Kredenetes