hirdetés
Közeleg a Nőnap, melynek apropóján ezen a héten a nőiség, a női lét és női megélések szerteágazó témáit járjuk körül. Így bukkantunk egy nagyon érdekes kutatásra, mely a Developmental Psychology című folyóiratban jelent meg, és arról értekezik, miszerint a fiatal lányok egyre inkább úgy látják, hogy a nők jártasak a tudományban. Ez az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változás arra utalhat, hogy a STEM (science, technology, engineering and mathematics, azaz tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területein közeledhetünk a nemek közötti egyenlőséghez.
A Louisville-i Egyetemen Khushboo Patel, Judith Danovitch és Nick Noles kutatók 257 óvodás és általános iskolás gyereknek mutattak képeket különböző felnőttekről, majd megkérdezték őket, szerintük ki tud többet a tudományról, és kitől szeretnének tanulni.
Míg más tényezők, például a felnőttek bőrszíne nem játszott jelentős szerepet a gyerekek véleményében, a felnőttek neme azonban igen – döntő többségben azt a felnőttet választották, akinek a neme megegyezett a sajátjukkal. Azaz a fiúk úgy gondolták, hogy a férfiak értenek jobban a tudományhoz, míg a lányok szerint a nők.
„Ez jelentős változást jelez a gyerekek gondolkodásában: a lányok kezdik úgy látni, hogy a nők jártasak a tudományban, és tőlük szeretnének tanulni” – mondta Patel. A változás okainak megértése segíthet csökkenteni a nemek közötti különbséget a STEM területeken. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen szűkült ez a szakadék, 2021-ben a STEM-munkahelyeknek még mindig csak egyharmadát töltötték be nők. Patel szerint egy évtizeddel ezelőtt végzett korábbi kutatások azt mutatták, hogy a legtöbb gyerek a férfiakat tartotta alkalmasabbnak a tudományos munkára, nemtől függetlenül.
Judith Danovitch szerint a változás egyik kulcstényezője a reprezentáció. A fiatal lányok és fiúk egyaránt egyre több példát látnak női tudósokra mind a való életben, mind a mesékben, például Doc McStuffins (magyarul Dr. Plüssi) vagy Ada Twist, Scientist (Ada, a tudós) karakterei.
„Régebben a STEM területeket kifejezetten fiús dolognak tartották” – mondta Danovitch, a Pszichológiai és Agytudományi Tanszék professzora. „Ezt tükrözte a média és a játékboltok kínálata is. De ma már a lányok is kezdenek úgy tekinteni a nőkre, mint akik értenek a tudományhoz.”
„A szülők és pedagógusok számára ez a változás lehetőséget jelent arra, hogy támogassák a lányokat, ha érdeklődnek a STEM iránt”– mondta Patel. Ez történhet példaképek bemutatásával, női tudósokkal való megismertetésükkel, valamint azzal, hogy elkerülik az akár jó szándékú, de nemi alapú megfogalmazásokat a tudományról való beszélgetésekben.
„Például, ha azt mondjuk, hogy ‘a lányok éppolyan jók a tudományban, mint a fiúk’, az csak megerősíti azt az elképzelést, hogy a fiúk jelentik az alapmércét”
– magyarázta Patel. „Összességében reméljük, hogy kutatásunk emlékeztet arra, milyen fontos a reprezentáció a tudományos oktatásban. Bárki lehet tudós, ha szeretne az lenni.”
Mindezek mellett, habár még az alfa generáció minden szempontból alakulóban van (2010 és 2025 között születettekről van szó, tehát most cseperednek fel), de minden jel arra utal, hogy az eddigi leginkább gender-tudatos, feminista szemléletű és egyenlőségpárti generáció lehet. Ennek számos oka van: egyrészt az alfák többsége nagyon korán találkozott a gender-egyenlőséggel, és olyan családi és iskolai környezetben nőnek fel, ahol a nemi szerepek rugalmasabbak.
Szintén fontos, hogy egyre több országban már az óvodákban és iskolákban is szóba kerül a nemek közötti egyenlőség, és a tananyagokban is nagyobb figyelmet kapnak a női tudósok, vezetők és történelmi szereplők, nem is beszélve a média és a popkultúra hatásáról, valamint az olyan nem hagyományos mesehősökről, mint Moana, Merida (Brave), Elsa (Frozen), akik erős, független női karakterek.
Amellett, hogy valószínűleg sok ártó hatása is lesz, de az alfa az első generáció, aki nem élt a digitális világ előtt. Számukra az első perctől teljesen egyértelmű a közösségi média, ahol a feminista, nemi egyenlőség fontosságát hangsúlyozó gondolatok számukra sokkal láthatóbbak, mint a korábbi generációk számára. Az alfa generáció szinte beleszületett az olyan mozgalmakba, mint a #MeToo, és már kisgyerekként hallhat a nemi diszkrimináció különböző formáiról, melyek természetesen nagyon is szemléletformálóak.
És számukra, ahogy ez a kutatás is mutatja, nem újdonság, hogy a férfiak is lehetnek gondoskodó apák, ápolók vagy tanítók, míg a nők mérnökök, űrhajósok vagy politikai vezetők lehetnek, ahogy a játékboltokban egyre kevésbé különülnek el a „fiús” és „lányos” játékok, és a reklámokban is egyre inkább eltűnnek a klasszikus nemi szerepek.
Az alfa generáció valószínűleg történelmileg az egyik legfeministább generáció lesz, de hogy mennyire tudják majd ezt a szemléletet a társadalomban is érvényesíteni, az persze a jövő zenéje. De ami biztos, hogy a nemi egyenlőségről szóló diskurzus az ő életükben már sokkal természetesebb és nyíltabb lesz, mint a mi generációinknak.
Fotók: Unsplash
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog:
hirdetés
