Megszűnnek a ‘fiús’ és a ‘lányos’ foglalkozások az alfa generációban? 

Egy friss kutatás szerint a 2010 után született generáció kislányai egészen mást tartanak ‘lányos’ és ‘nem lányos’ foglalkozásnak, mint a szüleik. 
 

Rábukkantunk egy nagyon érdekes kutatásra, mely a Developmental Psychology című folyóiratban jelent meg, és arról értekezik, miszerint a fiatal lányok egyre inkább úgy látják, hogy a nők jártasak a tudományban. Ez az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változás arra utalhat, hogy a STEM (science, technology, engineering and mathematics, azaz tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területein közeledhetünk a nemek közötti egyenlőséghez.

A Louisville-i Egyetemen Khushboo Patel, Judith Danovitch és Nick Noles kutatók 257 óvodás és általános iskolás gyereknek mutattak képeket különböző felnőttekről, majd megkérdezték őket, szerintük ki tud többet a tudományról, és kitől szeretnének tanulni.

Míg más tényezők, például a felnőttek bőrszíne nem játszott jelentős szerepet a gyerekek véleményében, a felnőttek neme azonban igen – döntő többségben azt a felnőttet választották, akinek a neme megegyezett a sajátjukkal. Azaz a fiúk úgy gondolták, hogy a férfiak értenek jobban a tudományhoz, míg a lányok szerint a nők.

„Ez jelentős változást jelez a gyerekek gondolkodásában: a lányok kezdik úgy látni, hogy a nők jártasak a tudományban, és tőlük szeretnének tanulni” – mondta Patel. A változás okainak megértése segíthet csökkenteni a nemek közötti különbséget a STEM területeken. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen szűkült ez a szakadék, 2021-ben a STEM-munkahelyeknek még mindig csak egyharmadát töltötték be nők. Patel szerint egy évtizeddel ezelőtt végzett korábbi kutatások azt mutatták, hogy a legtöbb gyerek a férfiakat tartotta alkalmasabbnak a tudományos munkára, nemtől függetlenül.

 
Remind magazin
 

Judith Danovitch szerint a változás egyik kulcstényezője a reprezentáció. A fiatal lányok és fiúk egyaránt egyre több példát látnak női tudósokra mind a való életben, mind a mesékben, például Doc McStuffins (magyarul Dr. Plüssi) vagy Ada Twist, Scientist (Ada, a tudós) karakterei.

„Régebben a STEM területeket kifejezetten fiús dolognak tartották” – mondta Danovitch, a Pszichológiai és Agytudományi Tanszék professzora. „Ezt tükrözte a média és a játékboltok kínálata is. De ma már a lányok is kezdenek úgy tekinteni a nőkre, mint akik értenek a tudományhoz.”

„A szülők és pedagógusok számára ez a változás lehetőséget jelent arra, hogy támogassák a lányokat, ha érdeklődnek a STEM iránt”– mondta Patel. Ez történhet példaképek bemutatásával, női tudósokkal való megismertetésükkel, valamint azzal, hogy elkerülik az akár jó szándékú, de nemi alapú megfogalmazásokat a tudományról való beszélgetésekben.

„Például, ha azt mondjuk, hogy ‘a lányok éppolyan jók a tudományban, mint a fiúk’, az csak megerősíti azt az elképzelést, hogy a fiúk jelentik az alapmércét” 

– magyarázta Patel. „Összességében reméljük, hogy kutatásunk emlékeztet arra, milyen fontos a reprezentáció a tudományos oktatásban. Bárki lehet tudós, ha szeretne az lenni.”

 
Remind magazin
 

Mindezek mellett, habár még az alfa generáció minden szempontból alakulóban van (2010 és 2025 között születettekről van szó, tehát most cseperednek fel), de minden jel arra utal, hogy az eddigi leginkább gender-tudatos, feminista szemléletű és egyenlőségpárti generáció lehet. Ennek számos oka van: egyrészt az alfák többsége nagyon korán találkozott a gender-egyenlőséggel, és olyan családi és iskolai környezetben nőnek fel, ahol a nemi szerepek rugalmasabbak.

Szintén fontos, hogy egyre több országban már az óvodákban és iskolákban is szóba kerül a nemek közötti egyenlőség, és a tananyagokban is nagyobb figyelmet kapnak a női tudósok, vezetők és történelmi szereplők, nem is beszélve a média és a popkultúra hatásáról, valamint az olyan nem hagyományos mesehősökről, mint Moana, Merida (Brave), Elsa (Frozen), akik erős, független női karakterek.

Amellett, hogy valószínűleg sok ártó hatása is lesz, de az alfa az első generáció, aki nem élt a digitális világ előtt. Számukra az első perctől teljesen egyértelmű a közösségi média, ahol a feminista, nemi egyenlőség fontosságát hangsúlyozó gondolatok számukra sokkal láthatóbbak, mint a korábbi generációk számára. Az alfa generáció szinte beleszületett az olyan mozgalmakba, mint a #MeToo, és már kisgyerekként hallhat a nemi diszkrimináció különböző formáiról, melyek természetesen nagyon is szemléletformálóak.

És számukra, ahogy ez a kutatás is mutatja, nem újdonság, hogy a férfiak is lehetnek gondoskodó apák, ápolók vagy tanítók, míg a nők mérnökök, űrhajósok vagy politikai vezetők lehetnek, ahogy a játékboltokban egyre kevésbé különülnek el a „fiús” és „lányos” játékok, és a reklámokban is egyre inkább eltűnnek a klasszikus nemi szerepek.

Az alfa generáció valószínűleg történelmileg az egyik legfeministább generáció lesz, de hogy mennyire tudják majd ezt a szemléletet a társadalomban is érvényesíteni, az persze a jövő zenéje. De ami biztos, hogy a nemi egyenlőségről szóló diskurzus az ő életükben már sokkal természetesebb és nyíltabb lesz, mint a mi generációinknak.

 

Fotók: Unsplash

Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog: 

5 erőt adó idézet az öregedésről az Oscar női jelöltjeitől

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

Az esztétikai orvoslás egyik leggyakoribb kérdése nem az, hogy egy kezelés fájdalmas-e, hanem az, hogy meddig tart az eredménye. Szinte...

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És...

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

A nyári megfázások és légúti panaszok hátterében sok esetben nem maga a légkondicionáló, hanem annak elhanyagolt karbantartása és helytelen használata...

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

A nyár elején jelent meg Fekete Judit új, hol nevettető, hol torokszorító új regénye, a Dolli – Amikor üt az...

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

Megjelent a Remind Longevity különszáma – és most értékes nyereményekkel is gazdagodhatsz

Lisszabon, második pillantásra

Mit keresünk valójában egy fesztiválon? Talán egymást – a Tudatos döntések vendége Oszkó-Jakab Natália