hirdetés
A két elnökjelölt, az akkor még második turnusában reménykedő demokrata Joe Biden, és republikánus kihívója, az ex-elnök Donald Trump közötti, katasztrofálisra sikerült televíziós vita Biden egyértelmű vereségével zárult. Olyannyira, hogy pártolói folyamatosan fordultak ellene, és közéleti személyiségek tucatjai – például George Clooney – szólították fel, hogy lépjen vissza, ha szeretné elérni a demokraták győzelmét. Az elnök idővel behódolt a hitükben megingóknak, és mostanra már az is bizonyos, hogy a demokraták első számú reménysége Biden jelenlegi alelnöke, az indiai-jamaikai származású Kamala Harris. Ugyan a Demokrata Párt a jelölőgyűlésén, augusztus 19. és 22. között választja majd ki a hivatalos jelöltjét, de rendkívül csekély az esély, hogy Harris dominanciáját bármi megrengesse.
Bármi történjen a választásokon, Kamala Harris úgy indul a kampánynak, hogy jelenleg ő az Egyesült Államok első női, első afroamerikai és első ázsiai-amerikai alelnöke. Harris értelmiségi bevándorlók gyerekeként született 1964-ben. Jamaicai édesapja közgazdász volt, indiai édesanyja pedig orvosbiológus, aki mellrákkutatással foglalkozott. Gyerekkorában Berkeleyben nőtt fel, és egy faji szegregáció megszüntetését célzó iskolai programban vett részt. Ennek köszönhetően járt olyan iskolába, ahova jelentős részben fehér gyerekek iratkoztak be, így fiatalon szembe kellett néznie az előítéletekkel. Néhány évvel szülei válása után édesanyjával Kanadába költöztek, de Harris az egyetemi tanulmányait már Washingtonban folytatta. Politikatudományból és közgazdaság-tudományból diplomázott 1986-ban, majd San Franciscóban elvégezte a jogi kart is.
1990-től nyolc éven át Alameda megyében helyettes ügyész volt. 1998-tól San Franciscóban lett helyettes kerületi ügyész, a bűnügyi osztályt vezetve csapatával többek között gyilkosságok és szexuális zaklatások ügyeivel foglalkozott. Két évvel később egy belső konfliktus miatt a városházán helyezkedett el, ahol a főügyész oldalán a gyerekbántalmazási ügyek lett a szakterülete. 2004-ben a város főügyészévé lépett elő, többek között annak a kampányígéretnek köszönhetően, hogy nem alkalmaz halálbüntetést.
Karrierjének következő lépcsőjeként – és az első afroamerikai és dél-ázsiai-amerikai nőként – vált Kalifornia legfőbb ügyészévé. Ezekben az években harcot vívott a drogokkal, fegyverekkel és emberkereskedelemmel foglalkozó nemzetközi bűnszövetkezetekkel, nem rettenve meg a legnagyobb mexikói drogkartellektől sem.
Harris 2016-ban a Demokrata Párt színeiben megnyerte a szenátusi választást Kaliforniában. Ígéretei között szerepelt a bevándorlók védelme Donald Trump elnökkel szemben, akivel azóta sem ápol jó viszonyt. Bár 2019-es kampánya az elnökjelöltségre visszalépéssel zárult a megfelelő támogatottság és anyagi források hiányában, Joe Biden mégis őt választotta maga mellé alelnökül. A rossz nyelvek szerint a döntésnek nagy szerepe volt abban, hogy Harris nő és afro-amerikai: egyfelől Biden korábban megígérte, hogy nő lesz az alelnöke, másrészről egy afro-amerikai férfi, George Floyd erőszakos rendőri fellépés miatti halála olyan országos felháborodást váltott ki, amit minden erővel csillapítani kellett. Ugyanakkor az is imponálhatott Bidennek, hogy Harris nem ült fel az aktuális hullámoknak. Ha igazságérzete úgy kívánta, bátran felvette a harcot és szembe mert nézni olyan ellenfelekkel, akikkel karrierje szempontból az aktuális érdekek mentén előnyös lett volna a jó kapcsolat ápolása.
Harris alelnöksége alatt tető alá hozott egy Central America Forward (CAF) nevű megállapodást azzal a céllal, hogy a helyi munkahelyteremtést ösztönözze. A cél a tömeges migrációs folyamatok lassítása volt. A CAF 2021-es indulása óta 5,2 milliárd dollárt termelt, és több mint 50 nagyvállalattal jutott egyezségre, akik így részt vesznek a Közép-Amerikai régió gazdasági felvirágoztatásában, munkahelyeket teremtve olyan területeken, mint például a textilipar, különféle ruházati- és mezőgazdasági területek vagy akár a távközlési, technológiai és pénzügyi szektor.
Mivel az abortuszhoz való jog kérdése újra komoly vitákat váltott ki, Harris Reproductive Freedom Tour néven országjáró körútra indult azzal a céllal, hogy támogassa az embereket a saját testük feletti szabadság kérdésében. „Továbbra is harcolni fogok alapvető szabadságjogainkért, és Amerika-szerte összehozom azokat, akik szerint minden nőnek joga van döntést hozni a saját testéről. Ezt a jogot senki, a kormány sem veheti el tőlük” – nyilatkozta a turné kapcsán.
A különféle erőszakos bűncselekmények kapcsán mindig előtérbe kerül a fegyvertartás valamilyen fokú korlátozásának lehetősége, amit aztán az alkotmányra hivatkozva rendszerint lesöpörnek az asztalról. A Biden-Harris adminisztráció új megközelítéssel próbálkozott: létrehozták a Fegyveres Erőszak Megelőzése Hivatalt (Office of Gun Violence Prevention), és nekik köszönhetően sikerült keresztülvinni egy olyan törvényt, amely hatékonyan igyekszik megakadályozni a fegyveres erőszakkal történő bűnelkövetést. A törvény hatására 21 év alatti személy immár nem vásárolhat lőfegyvert, illetve az Igazságügyi Minisztériumnak lehetősége nyílik rá, hogy vádat emeljen fegyverkereskedőkkel szemben. A Hivatal érdeme, hogy mentális egészségügyi szolgáltatást indított az iskolákban, ezzel segítve a fegyveres erőszakhoz köthető traumák feldolgozását.
Eddigi munkássága alapján számíthatunk rá, hogy Harris elnökjelölti programjában is fókuszálni fog a migrációs kérdések humánus kezelésére, az anyai és alapvető emberi jogokra, és az erőszakos bűncselekmények megelőzésére. Sok más mellett ez kapásból három olyan terület, amiben radikálisan más álláspontot képvisel, mint republikánus kihívója.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: olvasd el interjúnkat Paul Fox magyarországi brit nagykövettel!
Kiemelt kép: Pexels / cottonbro studio
hirdetés
