Vigyázat, hamisítják!
A japán hagyományoknak megfelelően a matcha fogyasztása a harmónia, a tisztelet, a tisztaság és a nyugalom fogalmai köré épül, ennek szellemében Japán évszázadokig építette a matchafogyasztás tradícióját. Az elmúlt években világszerte jelentkező matcha-őrület azonban összemosódott a csalással. A matchát áron alul értékesítik magánszemélyek, kereskedők az Amazonon, a Facebook Marketplace-en, hamisítva a csomagolást és a terméket.
Van olyan cég, amely már bíróságon harcol a matcha-hamisítók ellen. A Marukyu Koyamaen teagyártó céget az 1700-as években alapították, azóta látja el a lakosságot például matcha teával is. A csalók hamisítják a teák csomagolását, sokszor alacsony minőségű zöld teával helyettesítik az eredetit. A kávézókban kapható matcha latték egy fokkal kevésbé megtévesztő koncentrátumok, gyakran banánkenyér ízesítéssel, amitől az igazi matcha rajongóinak a hideg futkos a hátán. Semmi nem mutatja jobban a matcha iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését, minthogy a baristák annyi matcha lattét és smoothie-t készítenek a kávézókban, hogy már sokan közülük azzal viccelődnek, egyszer „matcha tüdőt” növesztenek.
A matcha valójában egy ritkaság
Egy másik gyártó és forgalmazó cég tulajdonosa szerint az egész matcha-piac olyan lett, mint a vadnyugat, annyira sok az új és kiszámíthatatlan szereplő a versenyben. A matcha termesztése sok odafigyelést, elköteleződést igényel, a japánok hetekig védik a naptól, mielőtt gránitköveken porrá őrlik a leveleket, ami keveseknek készül: a japán teafogyasztók mindössze hat százaléka iszik matchát. A piacon az elmúlt három évben azonban óriásit ugrott a kereslet: Japán a matcha készleteinek felét exportálja, a kiskereskedelmi felhasználás az USA-ban 86 százalékkal nőtt, de Lengyelország és Kazahsztán is nagy felvásárló. A hirtelen megugró piaci igényt nem tudta követni a kínálat bővítése, így a csalók és hamisítók ellepték a piacot. A matcha címkézése teljesen szabályozatlan: silányabb minőségű termékekre is ráírhatják a prémium jelzőt, a „ceremonial grade” megnevezéssel is számos csomagoláson találkozhatunk, ugyanakkor ez kizárólag az amerikai marketing szakemberek fejéből kipattanó termékmegjelölés, a tradicionális japán kultúrához semmi köze nincsen.
Bár a matchát Japánnal kötjük össze, az megnevezés kulturálisan is sok új jelentést kap: készítenek porrá őrölt teát ezen a néven Ausztráliában, Kenyában, a Starbucks matcha készleteit pedig Japánból, Kínából és Dél-Koreából szerzi be.
Íme a magyarázat, hogy miért nem termelnek többet a matcha termesztők a megnövekedett igény fedezésére: az érett matchalevelek kora tavasszal állnak készen a begyűjtésre, ekkor a legédesebbek. A legjobb módja elkerülni a hamisítókat, ha közvetlenül a termelőtől vagy viszonteladótól vásárolunk. Az első szüretes matchából sosincs annyi, mint a második, illetve harmadik szüretesből. A két utóbbi keserűbb ízélményt ad, és a „culinary grade” elnevezést viseli magán, főként sütikbe, tejes italokhoz való, ellentétben a kifinomult ízvilágú, első szüretelésű matchától. Ennek ellenére sajnálatos módon az első szüretelésű matchát használják fel latték és smoothie-k alapanyagként.
Fotó: pexels.com; freepik.com
