hirdetés
Hatezer forintos kilónkénti indulóárával a pisztácia nem tartozik a hazánkban beszerezhető legolcsóbb magok közé, éppen ezért kevesen vásárolják. Ha mégis beruházunk rá, előszeretettel fogyasztjuk önmagában, rágcsálnivalóként, de számos más formája elterjedt: lelkesen használjuk például a belőle készült krémet, vagy csapunk le a cukrászdákban a pisztáciás desszertekre és fagylaltokra (remélve, hogy nem csak valamilyen aroma éri el a várt ízhatást). Bár utóbbi kettő biztosan nem tartozik a legegészségesebb ételek közé – hiszen még a legoptimálisabb, valódi pisztáciát tartalmazó esetekben is szinte biztos, hogy jelentős részben cukorból állnak – a pisztáciarajongók fellélegezhetnek: immár tudományos igazolást nyert, hogy e magoknak jelentős jótékony hatása van. A legjobb az egészben pedig, hogy ennek az eredményét elsősorban idős korban érezzük, azaz célszerű hosszú távon a pisztáciára voksolnunk. A Newsweek beszámolója szerint a pisztácia megvédhet, hogy idős korunkban látásunk és szellemi frissességünk hanyatlásnak induljon.
A pisztácia hemzseg vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban. A Massachusetts-i Tufts Egyetemen végzett tanulmány kifejti, hogy a magot azonban nem ezek, hanem a lutein tartalma teszi különlegessé. A lutein olyan növényi pigment, amely szerepet játszhat a szemünk egészségének megőrzésében azáltal, hogy véd a kék fénytől és az oxidatív stressz okozta károktól. A kutatók arra jutottak, hogy ha napi szinten körülbelül 30 gramm pisztáciát fogyasztunk, annak a jótékony eredményei egyértelműen kimutathatók.
Ennek bizonyítására 40 és 70 év közötti, egészséges embereken végeztek randomizált vizsgálatot. Az alanyok mindegyike alacsony luteinbevitellel került a kutatásba. Két csoportra osztották őket: az egyikük folytatta a hagyományos étrendjét, míg a másik megduplázta a luteinbevitelt a pisztáciafogyasztásnak köszönhetően. Az eredmények egyértelműek voltak, mivel a pisztáciafogyasztóknál megnőtt a makula pigment optikai sűrűsége (ezzel a mutatóval mérhető a szem egészsége), és a retinában található luteinszint.
A lutein a szem mellett az agyat is serkenti, antioxidánsként hat, csökkentve ezzel a demencia kialakulásának esélyét. Ezek az érvek bizonyára még azokat is meggyőzhetik, akik egyébként meglehetősen ritkán választanának pisztáciatartalmú ételt. Némi üröm az örömben, hogy a fenti kutatást egyáltalán nem tekinthető függetlennek, mivel az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health) mellett az Amerikai Pisztáciatermesztők (American Pistachio Growers) is támogatták a megvalósulását. Utóbbi szervezet esetében aligha lehet kérdéses, hogy elsősorban a pisztácia pozitív hatásaira igyekeznek felhívni a figyelmet.
Amennyiben a pisztáciát nem önmagában, nassolnivalóként fogyasztanánk, joggal merülhet fel, hogy a többi alternatíva káros elemei kompenzálhatók-e valamilyen módon. Ahelyett azonban, hogy a cukorban gazdag desszertek létjogosultságával próbálnánk saját magunkat nyugtatni, jobb, ha tudjuk: a pisztáciát egyáltalán nem csak édességek alapanyagaként képzelhetjük el. Készítenek pisztáciával például salátát vagy csirkés főételt, és kiválóan hangzik az iráni krémleves is. Ha pedig pestót csinálunk belőle, máris újabb lehetőségek nyíltak ki, például egy remek olasz tésztaétel alapjaihoz. A felhasználási mód már-már végtelen, és elsősorban a fantáziánkra van bízva, milyen ételt bolondítunk meg vele.
Borítókép: Sarah Chai / Pexels; egyéb fotó: Marina Leonova / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
