Te is azok közé tartozol, akik egyszerűen leemelik a legközelebbi zacskós tésztát vásárláskor, vagy inkább alaposan megnézed a csomagoláson az összetevőket és a gyártás módját? Ha eddig nem az utóbbi kategóriába tartoztál, a cikk elolvasása után biztosan tudatosabban választasz majd.
A tészták élettani hatásait ugyanis nem a gluténtartalmuk befolyásolja, hanem az a liszt, amelyből készülnek. Ezért van az is, hogy a nagyobb áruházláncok fillérekért tudnak péksütiket árulni, ugyanis a liszt, amiből ezek készülnek, nagyon alacsony minőségű. Az ultrafinomított liszteket egy növényvédőszerrel, glifozáttal kezelik, és magas hőmérsékleten, 2-3 óra alatt készre szárítják a belőlük készült tésztát. Ezek a gyors elkészítésű termékek gyakran pﾭást okoznak, mert enzimek és rostok hiányoznak belőlük, a növényvédőszer maradékai pedig nem kedveznek a bélflóra sokszínűségének sem. Mit tudnak ezzel szemben az igazi olasz tészták?
A tésztaétel legyen olasz!
Az igazi olasz tészták hagyományos eljárással, 72 óráig készülnek, magas minőségű durumlisztből és vízből. Forróság helyett pedig hűvös helyen tárolják. Az úgynevezett bronz extrudálás lehetővé teszi, hogy a tészták porózusak maradjanak, a szósz könnyedén átjárja őket, felületük durva, a bronz fémlapos vágási technikának köszönhetően.
Az így elkészült tésztákat könnyű megkülönböztetni az iparilag előállított, silány minőségű tésztáktól: a jó tészta halványsárga, durva felületű, nincs benne adalékanyag, szemben a gyors szárítással készült társaival, melyek neonsárgák, csúszósak és csillogóak. Utóbbiak teflon felületeken készülnek, ipari mennyiségben. Ha igazán jó olasz tésztát akarunk, érdemes a fenti kritériumokra figyelni, és keresni a az olasz liszttel készült termékeket.
Ha megtalálható a csomagoláson további információ is, akkor figyeljünk arra, hány óráig készült, és az is fontos, hogy semmilyen adalékanyag ne szerepeljen az összetevők között. Bizony, a jó tésztától nem rosszabbul, hanem kifejezetten jól kellene éreznünk magunkat!
A tészta igenis ajánlott!
Még mindig sokakban él a tévhit, hogy a tészta hizlal, fogyókúrában pedig kifejezetten tiltólistás. A tésztának valóban magas az energiatartalma, de az elfogyasztott mennyiség, és a tésztaétel makro- és mikrotápanyag mutatói ennél sokkal fontosabbak. Tíz deka főtt tésztával egy átlagos aktivitású személy jól lakik, ehhez érdemes fehérjét és zsírt is kalkulálnunk, nem beérni egy egyszerű paradicsomszósszal. Adjunk a szószokhoz halat, csirkét, tofut, túrót, ricottát, itt tényleg csak a képzelet szab határt, hogy mit szeretnénk enni. A tésztaétel mellé mehet saláta, magok, és kész a komplex, tápanyagokban gazdag ebéd vagy vacsora. A túrós és grízes tésztán, bolognain kívül is van élet, bár ezek kétségtelenül nagyon finomak, rendszeres fogyasztásukkal nem leszünk elégedettek, és hamar újra éhesnek érezhetjük magunkat.
Alternatívaként, és a fehérjebevitel növelésére fogyasszunk rizsből, vöröslencséből vagy csicseriborsóból készült tésztákat, ezek jó választások akkor is, ha változatosabban étkeznénk, akkor is, ha gluténérzékenységünk van. Keressük az eredeti olasz búzatésztákat, mert a tészta igenis jó dolog, csak nem mindegy, hogyan fogyasztjuk.
Fotó: freepik.com; pexels.com
