Mérgező „kedves” rokonok és a karácsonyi túlélőkészlet – ezek a pszichológus tanácsai

Kiskoromban karácsonykor az összes rokont végiglátogattuk és viszont. Olyan volt, mint a sáskajárás, sok felnőttel, gyerekkel, idős rokonnal, lármával, nevetéssel. Egy-egy hozzátartozónál néha árnyékot láttam Anyu arcán, amikor egy-egy jól irányzott, kedvességbe csomagolt kritika elérte. „Én ezt így csinálnám, azt jobban is fűszerezhetted volna.” A kedves rokont a következő karácsonyig nem láttuk, de a szavai tőrként hatoltak a szívbe. Aztán, amikor nagyobb lettem, kiderült, hogy szinte minden családban, ismeretségi körben vannak olyanok, akik nem tudják megállni, hogy ne szóljanak be mindig, mindenért, akár hétköznap, akár ünnepnap van. Most, hogy közelednek az ünnepek, sokak gyomra szorul össze a „kedves” látogatók gondolatától. Birkás Béla pszichológussal, a Pécsi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének docensével beszélgettünk arról, mit tehetünk ilyen helyzetben. Szerző: Gáll Orsolya

Karácsonykor összejön a család, ilyenkor azokkal is találkozunk, akikkel évközben szinte alig vagy egyáltalán nem. Az ünnep a családról, a szeretetről szól, ám ilyenkor valahogy mégis felerősödnek a konfliktusok, készülődés közben már felemlegetjük azokat a rokonokat, akikkel majd beállít az acsarkodás, azon jár az eszünk, megint mit fognak mondani rólunk, hogyan kritizálják meg az ételt, mondván, a mamáé jobb. A háziasszonyoknak önmagában is megterhelő ez az időszak, és ha kritika érkezik egy rég látott családtagtól, az sokszorosan fáj. A szakember azt mondja, fontos, hogy el tudjuk különíteni, hogy valaki csak a saját keserűségét nem tudja magában tartani ilyenkor, vagy szándékosan gonosz-e.
„Az a kérdés, hogy az adott személy mindig ilyen gonoszkodó, vagy csak az ünnepek alatt feszült, a családi összejövetel hozza ki belőle a rosszabbik énjét. Az is kérdés, hogy másokkal is undok vagy csak velünk.  Az ilyen embert szaknyelven verbálisan vagy érzelmileg bántalmazó, elhanyagoló attitűddel bíró személyként definiáljuk. Ezek az emberek mindenképpen függő viszonyban szeretnék tartani a másikat, szeretnék megélni az érzést, hogy ők jobbak a másiknál. Azáltal értékelik fel magukat, hogy a másikat leértékelik, és a negatívumokra helyezik a hangsúlyt.” 

Remind magazin

Mérgező rokonok mindenhol vannak

Nem véletlenül születtek az anyósviccek, vannak, akiknek az életét párjuk édesanyja keseríti meg, a hétköznapokban éppúgy, mint az ünnepek alatt. Ha összeszorult gyomorral várjuk, hogy megérkezzen a „drága mama”, és várjuk az egyoldalú csatát, vajon elég, ha azt mondjuk, jó, kibírom azt a néhány órát vagy napot. A pszichológus hangsúlyozza, hogy ez az adott helyzetben tűzoltás, de nem oldja meg a problémát. „Több rétege lehet a feszültségnek, lehet, hogy a nagymama egyszerűen több időt szeretne tölteni az unokákkal és úgy érzi, hogy évközben korlátozták, hát odaül az ünnepi asztalhoz, és a keserűségét a kritikával, beszólogatással oldja. Ezt nem karácsonykor kell megoldani, de érdemes a szülők felé kommunikálni, hogy amikor a fia-lánya megnősült, férjhez ment, született egy új család, és már ez a család az elsődleges. Az anyák ilyenkor úgy érezhetik, hogy kevesebb figyelmet kapnak a felnőtt gyereküktől, nyilván a házastárs miatt. El kell fogadniuk, hogy már nem ők az elsők. Fontos kommunikálni a szülők felé, hogy megvan a saját életünk és nem azért töltünk velük kevesebb időt, mert már nem szeretjük őket. Általában ezek a konfliktusok éleződnek ki az ünnepekben, és ilyenkor a menyek vagy a vejek viszik el a balhét. Ha ilyenkor elkezdődik a piszkálódás, az nem feltétlenül rossz, mert kimegy a feszültség. Egy közös társasjáték például jó alkalom lehet arra, hogy finoman kimondjunk dolgokat, de alapvetően ezt év közben kellene rendezni. Akár levelet is lehet írni egymásnak, mert a személyes vita során túlhevülhetnek az indulatok. Szóval ha már így alakult, próbáljuk meg elfogadni a helyzetet, és módot teremteni arra, hogy legyen olyan külön program is, amikor nincsenek ott a kekeckedő rokonok.”

Remind magazin

Megbocsátani is tudni kell

Az ünnepre tekintettel sokan azt mondják, nem érdekel, ki fogom bírni, de vajon meg lehet ezt úgy oldani, hogy ne keserű szájíz maradjon utána? Birkás Béla hangsúlyozza, hogy ha már ünnepről beszélünk, fontos a megbocsátás képessége is. Jön a rokon, aki egész évben magányos, nem keressük, most pedig felhívjuk, lehet, hogy emiatt sértett, visszahúzódó, hogy bezzeg most meg tudjuk hívni. Teszünk egy gesztust, és lehet, hogy a visszájára fordul, ezt el kell fogadni. Magunkban is érdemes tisztázni, ha tudjuk, hogy az illető sértődékeny, mégis elhívjuk, viszont egész évben rá se néztünk, akkor most miért fontos számunkra. És ha tényleg így van, akkor fogadjuk el a zsörtölődésével együtt, és készüljünk fel rá, mert szeretettel, megbocsátással a saját nézőpontunkat is meg tudjuk változtatni.”

Minden kapcsolatot meg lehet reparálni

Bár az elmúlt években egyre több szó esik arról, hogy a mérgező, vagy mérgezőnek tűnő kapcsolatot akár meg is lehet szakítani, ha valaki túl soknak érzi, a szakember azonban nem húzna ilyen szigorú határokat.  „Pszichológusként azt gondolom, hogy minden kapcsolatot meg lehet reparálni. Nyilván mindkét fél kell hozzá. Egy ponton túl az már csak tűrés lesz, ha én akarom, de a másik nem. Ha meg akarjuk érteni a másikat, lehet, hogy türelmesebbek tudunk vele lenni. Talán jobb nem megszakítani a kapcsolatot, inkább nyitva hagyni a kaput. Ha sokszor próbálkoztunk, de mindig vita lett a vége, akkor egyszerűen várjuk meg, amíg ő tesz lépést az irányunkba.”

Akkor hogyan is legyen az idei karácsony? Vegyük elő a szeretet- és megértéscsomagot, de azért húzzuk meg a határainkat. Kezeljük az egészet egy kicsit könnyedén, fogadjuk el, hogy nem a mi hibánk. És jövőre majd újra megpróbáljuk. 

Fotó: RDNE Stock Project, cottonbro studio/pexels.com

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

Az esztétikai orvoslás egyik leggyakoribb kérdése nem az, hogy egy kezelés fájdalmas-e, hanem az, hogy meddig tart az eredménye. Szinte...

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És...

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

A nyári megfázások és légúti panaszok hátterében sok esetben nem maga a légkondicionáló, hanem annak elhanyagolt karbantartása és helytelen használata...

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

A nyár elején jelent meg Fekete Judit új, hol nevettető, hol torokszorító új regénye, a Dolli – Amikor üt az...

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

Megjelent a Remind Longevity különszáma – és most értékes nyereményekkel is gazdagodhatsz

Lisszabon, második pillantásra

Mit keresünk valójában egy fesztiválon? Talán egymást – a Tudatos döntések vendége Oszkó-Jakab Natália