„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. Azonban a köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is.
Az éjszakai karbantartás
„Az alvás és az intelligencia kapcsolata túlmutat azon, hogy valaki kipihent-e. A modern kutatások szerint az alvás szerkezete is közvetlen összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel és az agyi plaszticitással, vagyis az agy változásra való képességével” – hangsúlyozza dr. Bohács Krisztina, intelligencia kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.
A kutatások szerint az alvás során jelentkező úgynevezett alvási orsók gyakorisága közvetlen kapcsolatban áll a fluid intelligenciával. Ez az a képesség, amellyel új problémákat oldunk meg és mintázatokat ismerünk fel. Emellett az agy éjszaka „huzalozza újra” magát: a napközben szerzett információkat ilyenkor menti át a rövid távú memóriából a hosszú távúba.
A titkos összetevő: a BDNF-faktor
A szellemi teljesítmény egyik kulcsa a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) szintjének emelése. Ez a fehérje az agy „vitaminja”, amely segíti az idegsejtek túlélését és az új kapcsolatok (szinapszisok) kialakulását. „A napközben végzett intenzív szellemi munka megemeli a BDNF-szintet, ami éjszaka segíti a tanultak elmélyülését. A magasabb BDNF-szint nemcsak a tanulást gyorsítja, hanem hozzájárul a mélyebb, pihentetőbb alvásciklusokhoz is. Az agy ilyenkor kellemesen elfárad a strukturált kihívásokban, így az éjszakai tisztító folyamatok hatékonyabbá válnak” – magyarázza a szakértő.
Egy láthatatlan akadály
A statisztikák szerint, míg egy tipikus fejlődésű gyerekek 20-30 százaléka küzd alvási nehézségekkel, addig egy ADHD-s gyermekeknél ez az arány az 50-80 százalékot is elérheti.
„Klinikai tapasztalatunk szerint a tanulási zavarral küzdő gyerekeknél az alvászavar nem elszigetelt probléma, hanem a mindennapok meghatározó része. Náluk az elalvás akár másfél órát is késhet, ami drasztikusan súlyosbítja a figyelmetlenséget és a hiperaktivitást” – hívja fel a figyelmet dr. Bohács Krisztina.
Hasonló a helyzet a tanulási nehézségekkel küzdőknél is, ahol minden harmadik gyermek érintett valamilyen alvászavarban, súlyos tanulási korlátozottság esetén pedig ez az arány 44 százalék körüli.
A felnőttkori szellemi frissesség is az ágyban dől el
A Magyar Alvás Szövetség felmérése szerint a magyar lakosság 70 százalékánál jelentkezett már az alvászavar és a lakosság 30 százaléka folyamatosan szenved az alvászavar, a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Minden negyedik magyar ember fáradtan ébred reggelente, ami azt jelzi, hogy az alvás nem tölti be regeneráló funkcióját. A GEM Tanulási Központ szakmai vezetője szerint az a tapasztalat, hogy egyre több 40-es, 50-es éveiben járó felnőtt keres fel szakembereket memóriazavar miatt.
„A tesztelések során gyakran az derül ki, hogy a háttérben krónikus alváshiány áll. A jó hír azonban az, hogy a folyamat nem visszafordíthatatlan. A célzott mentális tréning és az alvásrutin rendezése az esetek többségében képes megállítani, sőt visszafordítani az enyhe kognitív hanyatlást” – árulja el az intelligencia kutató hozzátéve: a célzott agytréning segít az idegrendszer érésében, ami nyugodtabb éjszakákat eredményez, megőrzi az agy rugalmasságát, és támogatja az éjszakai „tisztító üzemmódot”, amely eltávolítja a napközben felhalmozódott méreganyagokat.
„Nem csak azért érdemes edzeni az agyunkat, hogy napközben gyorsabbak legyünk, hanem azért is, hogy az éjszaka minden perce a regenerációt és a fejlődést szolgálja” – tette hozzá a szakértő.
Fotó: Getty Images; Pexels
