Míg a vízilabdázó férfiak széles válla és a balerinák izmos vádlija sokak által áhított külső, addig egyes sportágak mestereinek ó-lába, vagy aszimmetrikus izomzata néha éppoly szembetűnő. Valóban leolvasható az ember testéről, milyen sportág művelője?
Labdarúgók esetében gyakori a „karika” láb deformitás, ám ez korántsem jelentkezik mindenkinél, női focisták esetében pedig már alig tapasztaljuk. Vagyis, általános következtetést egy testi elváltozásból arra, hogy az illető milyen sportot űz, nem lehet levonni. A mozgásforma testre gyakorolt hatása nem csak magától a sporttevékenységtől függ, hanem annak mennyiségi mutatóitól éppúgy, mint az egyén alkati, genetikai tényezőitől. Tornászok közül általában azok nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, akik alacsonyabb termetűek, tehát nem a sport állítja meg őket a növésben.

Persze, bizonyos izmok dominanciája miatt szembe tűnőbb lehet más testrészek fejlődésének esetleges alulmaradása. E tényezők összeadódva már eredményezhetnek jellegzetes testfelépítést egy-egy sportág képviselői között. Teniszkönyök, vagyis a könyök külső oldalán tapadó ínak túlterheltsége, nevével ellentétben, pedig nem csak teniszezőknél alakul ki. Éppúgy lehet gyakori gépelés, egérhasználat, hangszerjáték, vagy cipekedés következménye, mint napi megszámlálhatatlan tenyeres és fonák ütésé.
Miket mérlegeljen a szülő, ha felelősen akar sportágat választani gyermekével?
Minden esetben egyéni megközelítés szükséges a sport tevékenység megválasztásánál. A tehetség és az elszántság mellett életkori, alkati, egészségügyi, logisztikai, illetve gazdasági szempontok is mérlegelendők.
Mikor érdemes elkezdeni a rendszeres testmozgást és mely mozgásformák a leginkább ajánlottak?
A sportolás megkezdése már óvodás korban javasolt. Ekkor a gyerekek még csak utánozzák mások mozgását, de miután gyorsan tanulnak, hamar megkedvelik a sportolást. Iskolás korban már a rendszeres testedzés biztosítja a gerincizmok, ízületek, szalagok helyes fejlődését, megerősödését, amely a felnőttkori leggyakoribb mozgásszervi panasz. A rendszeres mozgás a derékfájdalom kialakulását bizonyíthatóan csökkenti, ugyanis a lumbago hátterében a gerincközeli izmok fejletlensége, erőtlensége és ennek következményes tartási zavarai állnak. Ebben a korban, azaz pubertás előtt erőgyakorlatok végzését, például a súlyemelést egyáltalán nem javasoljuk. Az állóképességet javító gyakorlatok ugyanakkor már serdülők esetében is kimondottan hasznosak. Statisztikai adatok igazolják, hogy az ilyenkor végzett dinamikus mozgás hatékony megelőzője későbbi szívbetegségeknek. Minél előrehaladottabb korban kezdjük el a testedzést, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetünk az egyénre szabott mozgásra. Különösen idősebb szervezet esetében fontos a megfelelő mozgásforma megtalálása, ahogyan az intenzitás optimalizálása is lényeges. Akinél még valamilyen betegség is fennáll, az mindenképpen vegye igénybe orvos segítségét is a sportválasztás előtt.

Mi a szakorvos válasza a szülő dilemmájára, hogy tehetséges gyermekét az élsport vagy a tömegsport felé terelje?
Ma már általánosságban ismert, hogy a professzionális sporttevékenység nem szolgálja egészségünk tartós fennállását. Ezzel tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy a tömegsport, a rendszeres és tudatos mozgás támogatja a hosszútávú egészségmegőrzést. A WHO is megerősítette, hogy az aerob, azaz az olyan dinamikus mozgásoknak mint például a futás, igazoltan nagy szerepük van a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatos megbetegedések kivédésében is, és mindeközben a mentális jóllétet is eredményesen javítják.

Egészségünk szempontjából az efféle dinamikus, vagy más néven kardió testedzésnek kell minden edzésmunkában a legnagyobb szerepet szánnia. Az optimális 80:20-as arányból csupán az utóbbi lehet az izomnövekedést szolgáló, például súlyzós edzés, vagyis többségében a szívfrekvenciát növelő és az állóképességet javító edzésforma legyen. Hosszútávú vizsgálatok egyértelművé tették a rendszeresség jelentőségét is. Akár napi 5-10 perc lassú futás már csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, míg a versenysport fizikai igénybevétele könnyen csap át túlzásba. Azonban, akár az élsport, akár a szabadidős tevékenység mellett döntünk, minden mozgás esetében az egyik legfontosabb dolog, hogy élvezettel végezzük.


