Barátok = hosszabb élet?
A BBC egyik rövid, tudományos videója a barátságot vizsgálja, és egy 1930-as évekbeli kutatásra hivatkozik, amiben hétszáz férfi elégedettségérzetét vizsgálták a saját életüket illetően. A felmérés végén a megkérdezettek életét sokkal inkább befolyásolták az emberi kapcsolataik, mintsem a pénz, a hírnév vagy a társadalmi státusz.
Ha vannak barátaink, félig már nyert ügyünk van, ugyanis nagyobb az esélyünk a hosszú életre, kisebb a magas vérnyomásra, és egy influenza is kevésbé fog ledönteni a lábunkról. Az erős szociális háló jó az immunrendszernek, még a felszínes kapcsolódások is sokat jelentenek a magányosságérzet csökkentésében. Kimutatták azt is, hogy az izoláció a dohányzáshoz hasonló mértékű károkat okozhat az emberben, akár gyulladásos folyamatokat is elindíthat a szervezetben.
Tanúsíthatom, így van. Emlékszem, amikor a terápiás folyamatom csúcsára értem, annyi ember vett körbe, hogy minden napra jutott valamilyen izgalmas program, találkozó, folyamatos nyüzsgésben éltem. Kapcsolataim elmélyültek, a hangulatomon sokat dobott ez a közösségi lét. Életem egyik csúcspontjaként szoktam erre az időszakra gondolni, a rengetegféle emberrel való kapcsolódás miatt – mai napig azt vallom, hogy a közösség az egyik legegyszerűbb terep a gyógyulásra.
A barátság kortalan
Valamiért kulturálisan az maradt meg a köztudatban, hogy az embernek egy legjobb barátja lehet, leginkább gyerekkorából, harminc felett, pláne negyven, ötven felett pedig már úgysem szerzünk új barátokat. Persze, előfordulhat, hogy kevesebb közösség felé nyitunk ezekben az életszakaszokban, de egyáltalán nem kizárt, hogy negyven vagy ötven évesen új iskolát, munkahelyet választunk vagy keressük önmagunkat.
A szociológiai magyarázat szerint a közös érdeklődési kör, a hasonló társadalmi státusz és az egyező életkor is közrejátszik abban, mi alapján választunk magunknak barátot, de az egymást kölcsönösen kiegészítő, személyiségbeli jellemzők, az attitűd is meghatározóak a szoros kapcsolatok alakulásában, olvashatjuk az Albert Fruzsina, Dávid Beáta szerzőpáros Embert barátjáról című könyvében. A szerzők rávilágítottak a kutatásaik folyamán arra, hogy az idősebb és a fiatalabb generációknál is hasonló tulajdonságok fontosak a barátságaikban, talán azzal a különbséggel, hogy az idősebbek kiemelték, jó, ha lehet számítani a barátra a bajban, míg a fiatalabbak a közös élményszerzést a hasonló gondolkodást tartották meghatározónak a barátságaikban.
Akárhogy is, jó tudni, hogy a longevity jegyében a barátságok ápolása mérhetően, a tudomány által is elismerten hozzájárulhat a hosszú élethez. A mentális egészségünk és a fizikai jól létünk között szoros a kapcsolat, amit a tudósok is egyre inkább bizonyítanak, ne felejtsünk el a sport, az egészséges táplálkozás mellett az emberi kapcsolatainkat is számba venni, különösen egy olyan világban, ahol egyre többen magányosodnak el.
Fotó: Adrienn/pexels.com
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
