További sokatmondó adat, hogy a fogyasztók körülbelül harmada nincs tisztában azzal, mi történik a háztartási hulladékba vagy a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerekkel. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a lakosság még mindig nem rendelkezik elegendő információval a lejárt szavatosságú gyógyszerek helyes leadási módjáról.
Ezt igazolja az idén nyáron elvégzett vízmintavételi kutatás is. A központi idegrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló szerek, antidepresszánsok, antibiotikumok, fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, gombaölők, szorongásoldók és nyugtatók hatóanyagait mutatták ki egyebek között a Duna, a Tisza, valamint legnagyobb tavunk, a Balaton vizének vizsgálata során az egyetemek kutatói. A három élővízből összesen 14 féle – a víztisztítók által nem kiszűrhető – hatóanyagot azonosítottak a szakemberek, amelyek a kidobott vagy vécén lehúzott gyógyszerekkel kerülhetnek a természetes vizekbe a vizeleten kívül.
„A mi vizünk ne legyen a mi gyógyszerünk”
A felszíni és talajvizek gyógyszermaradványokkal való szennyezettsége mára valós, globális környezeti problémává vált, amely mértéke ellen a lejárt vagy nem használt gyógyszerek felelős kezelésével védekezhetünk.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a lejárt vagy fel nem használt gyógyszereket ne a kukába dobjuk, és ne is húzzuk le a lefolyón, hanem vigyük vissza a gyógyszertárba, adjuk le az arra kihelyezett gyűjtőládában. A gyógyszermaradványok jelenléte a vizekben azonban nem jelenti azt, hogy a vizek fürdésre alkalmatlanok lennének. A helytelen gyógyszerkezelés mellett a hatóanyagok jelentős része a vizelettel kerül a természetes vizekbe, amelyre nincsen ráhatásunk. Bár egyelőre a hatóanyagok jelenlétének hatása az emberre nézve elhanyagolható, ugyanakkor nagyon fontos odafigyelni arra, hogy ezek ne halmozódjanak fel.
Fotó: Pixels
