hirdetés
Megrögzött kávéfogyasztóként mindig érdemes szemlélni, hogy a tudomány állása szerint most éppen a kávé káros vagy egészséges hatásai kerekednek felül. Jelenleg egyébként úgy tűnik, hogy az utóbbi, mert ha képesek vagyunk megállni három-négy adag kávé után, akkor csökken például az Alzheimer-kór kialakulásának esélye, míg ha afelett fogyasztunk, megnöveljük a kockázatokat. Mivel a kávé, és sok más ital – beleértve a tea, kóla és részben az energiaitalok – élénkítő hatása a koffeintartalomnak köszönhető, sokakban jogosan merül fel a kérdés: mekkora az a mennyiség, amit koffeinből mindenfajta beviteli módot beleszámítva „büntetlenül” fogyaszthatunk?
A szervezetben természetes módon előállított adenozin feladata, hogy jelzi, ha a szervezetünk elfáradt. Szerepet játszik az alvás folyamatában is, például késlelteti az ébredést, és fontos része annak a rendszernek, amely az alvási és az ébrenléti ciklusokat szabályozza. Tulajdonképpen egyfajta természetes nyugtató, amelynek szintje a nap, vagy egy fárasztó tevékenység végére megemelkedik, és alvás közben lecsökken. Adenozinreceptorok számos sejt külső felületén találhatók. Ezek reagálnak a sejt közelében lévő adenozin változó szintjére, és így küldenek utasítást, hogy ideje lassítani az aktivitáson. Ha koffeint fogyasztunk, az gyorsan bekerül a véráramlatba, és gondoskodik róla, hogy az adenozin – legalábbis egy időre – ne végezhesse a munkáját, ráadásul más neurotranszmitterek, például a dopamin és az adrenalin szintjét is megnövelhetik. Ennek köszönhetően éberebbnek és tettre készebbnek érezzük magunkat.
Az évek során számos tanulmány készült, amelyek a kávéfogyasztás különböző hatásait vizsgálják – leginkább azért a kávéét, mert a legtöbb ember így viszi be a koffeint a szervezetébe. Ezek eredményei gyakran ellentmondásosak, mert például nehéz kávéfogyasztásnak tulajdonítani bizonyos káros hatásokat, ha a kávéfogyasztó közben dohányzik is. Ugyanígy, amikor megjelent egy 19000 ember eredményeit vizsgáló tanulmány arról, hogy napi több mint két kávé megnöveli a kockázatát a szívbetegségekben történő elhalálozásnak, ez az eredmény csak azzal a kitétellel bizonyult igaznak, hogy a rizikófaktorban lévő kávéfogyasztóknak már eleve magas volt a vérnyomása. A normális vérnyomással élők között azonban nem sikerült ilyen összefüggést kimutatni.
A másik oldalról viszont, különféle tanulmányok arról árulkodtak, hogy a kávéfogyasztás növeli a sportteljesítményt, csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kockázatát, és még számos rák és szívbetegségek esélyét is. Sőt segíti a depresszió elkerülését, valamint az agy öregedését, és javítja a véráramlást. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a kutatási eredmények a konkrét kávéfogyasztásra, és nem más, koffeintartalmú italokra vonatkoznak – sőt a kutatások a „felpörgetéstől” független összetevőkkel magyarázzák a kávé jótékony eredményeit.
Bár arról is vannak tanulmányok, hogy előnyös lehet néhány adag kávé kiváltása teával, egészen más a helyzet, amennyiben energiaitalokról beszélünk. Ezek ugyanis számos stimulánst (például cukrot és guaranát) tartalmaznak, végeredményben pedig sokkal nagyobb adag koffeint. A sok-sok összetevő összeadódik, és ezek már valós kockázatokat jelentenek: az University College London táplálkozástudományi kutatója, Alex Ruani a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az energiaital fogyasztása valóban növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, de lehetnek neurológiai zavarok és pánik- és görcsrohamok is, mivel felborítják a testünk normális működését.
A szakemberek vélekedése szerint ahhoz, hogy a koffeinszint a véráramban beépüljön, 20 perc szükséges, és nagyjából egy órával a fogyasztás után jut el a csúcsértékre. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a napi adagot maximum 400mg-ban korlátozzuk, az egyetlen italban lévő koffein pedig ne lépje túl a 200 mg-t. Egy csésze kávéban feltételezhetően 100 mg koffein van, de az adagok nagyban eltérhetnek egymástól, főleg, ha figyelembe vesszük a különböző kávéalapú tejes italokat. Ezek elkészítési módja helyszínenként változik, ahogy maguk az alapanyagok is komoly befolyásoló tényezők lehetnek.
A koffein túltelítettségét ugyanakkor könnyen dekódolhatjuk. Egyértelmű jelek arra nézve, hogy aznap már biztosan ne igyunk több koffeinalapú italt, ha émelyegni kezdünk, esetleg szorongunk vagy ingerlékenyek leszünk.
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: jöhet egy finom jegeskávé a forró nyári napokra?
Fotó: Canva
hirdetés
