Dr. Gács Boróka pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Tanácsadó Szolgálatának vezetője szerint a legfontosabb, hogy megértsük, pontosan miért érezzük azt, amit érzünk, hiszen a problémákat akkor tudjuk megoldani, ha megtaláljuk azok okát. Nem feltétlenül kell megszűnniük, néha elég, ha megértjük őket. „Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mi az, amitől szorongunk, vagy egyszerűen csak nem érezzük jól magunkat. Ebben az időszakban több oka is lehet mindennek. Lehet, hogy egyszerűen csak a fényhiány és a biológiai ritmus felborulása okozza a kedvetlenséget. Ilyenkor a napfény hiánya miatt csökken a szerotonin és a D-vitamin szintje, ami levertséget, fáradságot és alvászavart okozhat. Ugyanakkor az évszkokhoz kapcsolódó elmúlás élménye, a természet lassulása, a rövidülő nappalok öntudatlanul is az elmúlásra, a veszteségekre emlékeztetnek. Nem beszélve arról a túlterheltségről, amit a nyári szabadság után újrainduló munkahelyi pörgés és a családi logisztika bonyolódása okoz, és még a pénzügyi kiadások is nőnek. Mindezekkel párhuzamosan a hideg és a sötét miatt hajlamosabbak vagyunk arra, hogy kevesebbet menjünk el otthonról, ritkábban találkozunk a barátokkal, így elmaradnak a vigasztaló, ventilláló nagy beszélgetések. Nem beszélve arról, hogy az év végi számvetés felidézheti a be nem teljesült célokat, kudarcokat is.”
A rossz hangulat természetes, de segíthetünk rajta
A pszichológus azt javasolja, ha megtaláltuk rosszkedvünk, levertségünk okát, akkor két irányba indulhatunk el. Az egyik, hogy tudomásul vesszük, most ez van, majd elmúlik. A másik, hogy aktívan teszünk ellene, erre a szakember konkrét javaslatokat is tett, amit néhány pontban foglal össze.
- Alakítsunk ki „fényforrásokat” az életünkben. Ez lehet a napfény, vagy fényterápia, de átvitt értelemben is olyan emberek, tevékenységek, helyek, akik vagy amik energiát adnak. Mindennapos mini feltöltődések, amelyek visszahozzák a tavasz és a nyár hangulatát, miközben segítenek áthangoldóni az őszre és a télre, akár egy séta, egy jó zene.
- Társas meleg a hideg ellen. Tudatosan tartsuk fenn kapcsolatainkat, legalább heti egy találkozás, beszélgetés is sokat számít. Az izoláció, bezárkózás nem tesz jót, a depresszió kialakulásának melegágya. Persze az is rendben van, ha néha egyedüllétre vágyik valaki.
- A hiányok helyett fókuszáljunk arra, amink van, akár le is írhatjuk. A hálagyakorlatok valóban képesek áthangolni a mentális állapotunkat, hiszen áthelyezik a fókuszt a múlton való rágódásról vagy a jövötől való szorongásról a jelenre, amire valójában tudunk hatni.
- Fogadjuk el, hogy az évszakok bennünk is változnak. A testünk biológiailag is reagál az évszakok változására, aminek természetes következménye a hangulatunk változása is. Ez nem kudarc, hanem a tavasz előszobája.
- A D-vitamin alacsony szintje összefügghet a levertséggel, motiválatlansággal, alvászavarral és immunrendszeri gyengüléssel – vagyis épp azokkal a tünetekkel, amiket sokan „téli depressziónak” hívnak. Szedjünk D-vitamint, együnk halat, a D-vitamin bevitele szimbolikusan is értelmezhető: önmagunk táplálása – nemcsak étellel, hanem figyelemmel, feltöltő emberi kapcsolatokkal.
Azt is fontos tudnunk, mikor vagyunk szimplán levertek és mikor beszélhetünk szezonális depresszióról. Dr. Gács Boróka arra is ad útmutatót, hogyan tudjuk megkülönböztetni egymástól a kettőt. „Teljesen természetes, ha ebben az időszakban nehezebben kelünk, jobban vágyunk a pihenésre, a melegre, a szénhidrátra és inkább befelé figyelnénk. Ezek a reakciók a szervezet alkalmazkodásának jelei. Szakember felkeresését akkor érdemes fontolóra venni, ha a levertség heteken át nem múlik el, akkor sem, ha találkozunk másokkal, és olyan dolgok iránt sem érdeklődünk, amelyek korábban lelkesedéssel töltöttek el. Jel lehet az is, ha nagyon megváltozik az étvágyunk, az alvásidőnk, vagy ha folyamatosan csak negatív gondolataink vannak az életünkkel kapcsolatban. A szezonális depresszió nem gyengeség, hanem az agy kémiai folyamatait és a pszichológiai megküzdést érintő jelenség. Ha segítséget kérünk, az nem gyengeség, hanem öngondoskodás.”
Fotó: Monstera Production/pexels.com; freepik.com
