Az endometriózis nemcsak fájdalmas menstruációval és egyéb kellemetlen tünetekkel jár, hanem a női termékenységet is súlyosan veszélyezteti. A betegség a női eredetű meddőség 30%-ában játszik szerepet, mivel a kóros szövetek összenövéseket, hegesedéseket és akadályokat képezhetnek a kismedencei szervekben. Az endometriózis nem csupán egy fájdalmas állapot, hanem az egyik leggyakoribb oka a női meddőségnek, ami gyakran hosszú távú kezeléseket és akár többszöri műtéteket is igényel.
Az Endomárcius apropóján egy négyrészes sorozatban merülünk a téma mélyére dr. Fülöp Istvánnal, a TritonLife Központ Endoszkópos Sebészeti Központjának és Endometriozis Centrumának vezetőjével, meddőségi specialistával, valamint Krajnyik Cintiával, egy endometriózis-megpróbáltatásokat végigjárt újságíróval.
Sorozatunk első részében körüljártuk az endometriózis összetett fogalmát, észlelésének nehézségeit, valamint a női problémák körüli veszélyes stigmákat és berögződéseket. A második részben a már felismert endometriózis élettani tüneteit és orvosi besorolásának problémáit, az endometriózis kezelésének lehetséges módjait, valamint a meddőséggel való kapcsolatát és a lombikfogantatás körüli stigmákat meséljük el.
Fájdalmas szexuális együttlét, hasmenés és csókolózó petefészkek
„Az endometriózis súlyosságát több tényezőből is megállapíthatjuk – magyarázza dr. Fülöp István. – Az például egy előrehaladott, súlyos állapot, mikor mindkét petefészket érinti az endometriózis: ilyenkor csokoládéciszták alakulhatnak ki a petefészkekben, amelyek megnagyobbodnak, és gyakran heges összenövések is kialakulnak körülöttük. Ezek a petefészkek akár össze is tapadhatnak, amit szaknyelven „kissing ovaries”-nak, vagyis „csókolózó petefészkeknek” nevezünk – ez azt jelenti, hogy mindkét petefészekben van endometriózisos ciszta, és ezek egymáshoz tapadnak. Ilyenkor jellemzően a méh hátsó falához is hozzátapadnak, és sok esetben egyéb endometriózisos elváltozások is jelen vannak más területeken.
Ha a vizsgálat során azt látom, hogy a petefészkek a méhhez tapadnak, az arra utal, hogy máshol is várható endometriózis. A petefészkek körüli elváltozások tüneteit már említettük, de fontos tudni, hogy a méh mögött helyezkedik el a vastagbél alsó szakasza és a végbél, amelyek szintén közel vannak az endometriózisra hajlamos területekhez. Súlyos esetekben az endometriózisos sejtek a bélfal felületén is megjelennek, apró hegeket képezve, és akár a bélfalon is áthatolhatnak – ezt „bélfalat infiltráló endometriózisnak” nevezzük.
Létezik egy olyan típus is, amikor az endometriózis a hüvely és a végbél közötti kötőszöveti sövény mélyebb rétegeibe terjed. Ezt gyakran úgy lehet felismerni, hogy a hüvelyfalban egy kékes, hólyagszerű képződmény jelenik meg, ami arra utal, hogy az endometriózis belülről áttörte a hüvelyfalat. A mélyen infiltráló endometriózis akár a bélfalba is behatolhat, amit egy tapasztalt szakember ultrahanggal jól észlelhet.
Ha a bélfal is érintett, akkor az emésztéssel összefüggő tünetek jelentkezhetnek. A páciensek gyakran számolnak be arról, hogy menstruáció alatt hasmenést, váltakozó székrekedést és hasmenést vagy tartós székrekedést tapasztalnak. Egy előrehaladott bélendometriózis esetén a ciklus során az érintett szövet megduzzad, ödémássá válik, és szinte elzárja a bél lumenét, ami miatt a béltartalom feltorlódik. Amikor a menstruáció véget ér, az elváltozás visszahúzódik, és a bélműködés átmenetileg rendeződik. Ez azonban egy veszélyes állapot.
Ha az endometriózis már mélyen beépült a bélfalba, akkor az érintett szövet hasonlóan viselkedik, mint a méhnyálkahártya – vagyis havonta ciklikusan megduzzad és vérezhet. Amennyiben a bélfalban lévő endometriózis menstruáció alatt vérzik, a páciensek gyakran arról számolnak be, hogy a menzesz idején székletürítéskor vér jelenik meg a végbélből. Ez egy rendkívül jellemző tünet, amelyet más betegségekkel is összekeverhetnek, de ha ciklikusan, mindig a menstruációhoz kapcsolódóan jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel endometriózis áll a háttérben.
Ilyenkor természetesen mindig van átjárhatóság a különböző kórképek között, azonban ha valaki a tipikus kérdések mentén haladva elemzi a páciens tüneteit, és ezekből következtetéseket von le, akkor megfelelő tapasztalattal már pontosabban be tudja azonosítani, hogy inkább az endometriózis irányába kell gondolkodni, vagy valami egészen más áll a háttérben.
Az egyik jellegzetes tünet, amely mélyen infiltráló endometriózisra utalhat, a fájdalmas szexuális együttlét. Különösen testhelyzetfüggő fájdalom esetén érdemes erre gyanakodni – például a hátsó behatolásos (ún. „kutyapóz”) helyzetben jelentkező fájdalom gyakran endometriózisos hegek következménye.
Előfordulhat az is, hogy valakinek menstruáció idején fáj a dereka vagy a vesetájéka. Ennek oka lehet, hogy a vesevezeték környékén mélyen infiltráló endometriózis van, amely beszűkíti a vesevezetéket. Ez akadályozhatja a vizelet normális áramlását, pangást okozva a vesében, ami fájdalommal jár.
Összességében, ha a menstruációhoz köthető fájdalom jelentkezik a hólyagtájékon, az emésztőrendszerben, a petefészkek környékén, középidőben vagy szexuális együttlét során, az mind endometriózis gyanúját vetheti fel. Mivel az endometriózis hegesedéseket hoz létre, ezek sajnos gyakran a petevezetékek átjárhatóságát is rontják. Ez az egyik, pszichés értelemben is legfájdalmasabb következménye a betegségnek: a meddőség. Az endometriózis ugyanis egy jelentős tényező, amely nehezíti a teherbe esést. Meddőségi kivizsgálások alapján kiderült, hogy a női eredetű meddőség 30%-ának hátterében endometriózis áll.”
„Én sokszor hallottam, hogy az esetem annyira egyedinek tűnik, hogy nem lehet egyértelmű következtetést levonni, de valójában sok más beteg esetében is előfordul, hogy a műtétig nem lehet biztosan megállapítani az endometriózis jelenlétét” – meséli Cintia. – „Rendkívül gyakori, hogy az ultrahangos vizsgálat semmilyen elváltozást nem mutat, és a betegnek csupán a tünetei alapján lehet gyanakodni az endometriózisra. Sajnos a diagnózis száz százalékos megerősítésére csak a laparoszkópos műtét ad biztos választ. Bár gyakran vannak egyértelmű jelek, az orvosok igyekeznek a feltáró műtétet csak végső megoldásként alkalmazni, amikor már minden más lehetőséget kizártak.
Mivel nálam is egy kiterjedt elváltozásról volt szó, az első műtétnél az orvos nem tudott mindent eltávolítani. Emiatt néhány hónappal később, 2022 őszén újabb beavatkozásra volt szükség. Ekkorra az egyik petefészek cisztám már olyan nagyra nőtt, hogy fennállt a veszélye annak, hogy megreped, ráadásul a vastagbelemen is egy olyan nagy csomó volt, amely bélelzáródást okozhatott volna. Ezért a második műtét során nyolc centimétert eltávolítottak a vastagbelemből, valamint az egyik petevezetékemet is ki kellett venni, a másikról pedig megállapították, hogy nem átjárható.”
Műteni vagy nem műteni? Gyermeket vállalni vagy fogantatást akadályozni?
„Az endometriózis kezelésében sokat segítene, ha lenne egy jól működő stádiumbeosztási rendszer, amely egyértelműen kategorizálja a betegséget – magyarázza az endometriózis diagnózisának nehézségeit dr. Fülöp István. – Ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű, mert az endometriózis rendkívül összetett és rejtélyes betegség, így nem lehet egységes stádiumbeosztást alkalmazni, mint sok más kórképnél. Minden létező besorolási rendszernek megvannak a maga hiányosságai, és egyik sem képes teljes körűen lefedni az endometriózis különböző formáit. Éppen ezért a kezelési stratégiát nem kizárólag a stádiumbeosztás alapján kell meghatározni.
A betegség hatékony menedzselésében sokat segít, ha egy tapasztalt szakember irányítja a kezelést, mert nem minden esetben indokolt azonnali műtéti beavatkozás. Fontos megérteni, hogy az endometriózis kezelése során az egyéni célok és aktuális problémák határozzák meg a terápiát. Például egy páciens éppen gyermeket szeretne, de nem sikerül teherbe esnie? Vagy gyermeket szeretne, és közben súlyos fájdalmai vannak? Esetleg nem tervez gyermeket, de az állandó hasi fájdalom megnehezíti a mindennapjait? Mivel minden eset más, mindig az adott élethelyzet és tünetek alapján kell döntést hozni.
Az endometriózis kezelése szakaszosan történik: mindig az éppen fennálló problémát kell megoldani. Ha például valaki két éve sikertelenül próbál teherbe esni, akkor erre kell koncentrálni. Ha sikerült megoldani, csak akkor lépünk tovább a következő szakaszba, amikor újabb kezelési döntéseket kell hozni.
Ha valaki gyermeket szeretne, de enyhe tünetei vannak, nincs szükség műtétre. Ha viszont súlyos fájdalmai vannak, akkor egy műtét megfontolandó. Ha valaki nem tervez gyermeket, és enyhe tünetei vannak, akkor először fájdalomcsillapítókkal próbáljuk enyhíteni a panaszait. Ha ez nem elég, akkor enyhe hormontartalmú készítmények jöhetnek szóba. Ma már többféle modern gyógyszer áll rendelkezésre, köztük alacsony hormontartalmú fogamzásgátlók, de léteznek más hatásmechanizmusú készítmények is.
Biológiai szempontból az ideális első gyermekvállalási életkor körülbelül 22 és 27 év között van. A 28 éves kor még nem számít jelentős kitolódásnak, azonban ma már nem az a kérdés, hogy miért nem 27-28 évesen szülnek a nők, hanem az, hogy az első gyermekvállalás egyre inkább 30 éves kor fölé tolódik. Ez viszont kedvezőtlen hatással lehet a termékenységre, mivel a későbbi gyermekvállalás növeli az endometriózis kialakulásának esélyét. Ez egy fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni.”
„Nálam ez az egész akkor derült ki, amikor a párommal még egy viszonylag friss, kilenc hónapos kapcsolatban voltunk” – emlékszik vissza Cintia három évvel ezelőttre. „Elképesztően nehéz lehet azoknak, akik biztosan szeretnének gyereket, de egyedülállók, vagy olyan párkapcsolatban élnek, ahol a társuk nem hajlandó vállalni ezt a közös terhet. Számomra hatalmas biztonságot adott, hogy a párom egy pillanatig sem gondolkodott azon, hogy emiatt elhagyjon vagy átértékelje a kapcsolatunkat. Tudom, hogy nem minden nő ilyen szerencsés.
Egyedül végigcsinálni ezt az egészet még nehezebb – nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Egy ilyen diagnózis után szinte minden döntést az határoz meg, hogy mik a tervei a gyerekvállalást illetően. Ez befolyásolja a műtét időzítését, ha a fennálló állapot nem olyan súlyos, hogy azonnali beavatkozást igényeljen, vagy azt, hogy kapjon-e hormonkezelést, esetleg szüneteltessék-e a menstruációját. Ha valaki három hónapon belül teherbe kíván esni, nyilván nem állítják le a ciklusát, de ha valaki babát szeretne, de nincs párkapcsolata, az egy nagyon nehéz helyzet.
Én biztos voltam benne, hogy szeretnék gyereket, és a férjem is így érzett. Az viszont biztos, hogy ez a diagnózis felgyorsította az eseményeket. Amikor kiderült a betegségem, még csak együtt éltünk, a második műtétem után másfél hónappal a férjem megkérte a kezem, négy hónappal később összeházasodtunk, és azonnal belevágtunk a lombikprogramba. Ha ez a betegség nem derül ki, valószínűleg sokkal spontánabb módon érkezett volna meg az életünkbe a gyerekvállalás gondolata. Lehet, hogy még csak most házasodnánk, egy év múlva kezdenénk próbálkozni, majd eltelne egy év sikertelenül, és közben rengeteg értékes időt veszítettünk volna – ezzel jelentősen csökkentve az esélyeinket a sikeres megtermékenyítésre.
Az én állapotomban természetes úton nem sok esélyem van a teherbeesésre. Az endometriózis teljesen tönkretette az egyik petevezetékemet, a másik pedig átjárhatatlanná vált az összenövések miatt.”
Ártó okoskodások lombikon innen és túl
„A műtét előtt annyit tudunk mondani, hogy a kismedencei állapot alapján lehet majd megítélni a páciens esélyeit a teherbeesésre – akár spontán úton, akár meddőségi kezelés segítségével, amely általában inkább a lombikprogramot jelenti, mint az inszeminációt. Ezek az információk a műtét során és után válnak ismertté – magyarázza dr. Fülöp István. – A petevezetők állapota, a petefészkek kapacitása, térfogata és szerkezete mind meghatározó tényezők. Ha ezek kedvezőek, akkor azt mondhatjuk a páciensnek, hogy nyugodtan próbálkozhat természetes úton, és egy éven belül várhatóan teherbe esik. Ha viszont a spontán teherbeesés esélye minimális vagy kizárt, akkor nagyobb valószínűséggel csak lombikprogrammal lehet sikeres a fogantatás.
A műtét utáni kezelés attól is függ, hogy a páciens szeretne-e gyermeket. Ha igen, akkor a termékenység helyreállítására és fenntartására összpontosítunk. Ha viszont nem tervez gyermeket, akkor a kezelés célja az endometriózis további romlásának megakadályozása. Mivel ez egy hormonfüggő betegség, hormonszupresszióra van szükség. Ennek két fő módja van: a hormonális gyógyszerek alkalmazása vagy maga a terhesség, amely természetes védelmet nyújt az endometriózis ellen. Ha a páciens nem esik teherbe, vagy nem is szeretne, akkor hormonterápiára van szükség, amelynek azonban fogamzásgátló hatása is van.”
„Léteznek különböző indexek, amelyekkel megbecsülik a spontán fogantatás esélyét. A második műtétem után az én esélyeim rendkívül alacsonyak voltak” – mondja Cintia. „Persze mindig hallani olyan történeteket, amikor valakiről azt mondták, hogy biztosan nem eshet teherbe – akár női, akár férfi oldalról volt akadály –, és végül mégis sikerült spontán. De az én esetemben erre alapozni nem lett volna észszerű.
Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert soha nem éreztem semmilyen stigmát amiatt, hogy lombikprogrammal próbálkozunk. Tudom viszont, hogy sok nőnek ez nem ilyen egyszerű. Sokan számoltak be nekem arról, hogy a környezetük nem tud mit kezdeni azzal, hogy lombikkal próbálkoznak. Vannak, akik még megjegyzéseket is kaptak, mintha a túlzott akarás lenne az egyetlen akadály. Ez pedig egy újabb felesleges lelki teher, amit senkinek sem kellene cipelnie.
Az olyan mondatok, mint a „Ne görcsöljetek rá, majd sikerül” vagy a „Biztos nem akarod eléggé” elképesztően toxikusak. Nemcsak hogy nem segítenek, hanem kifejezetten ártóak és bántóak lehetnek. Akik ezzel a problémával küzdenek – legyen szó fájdalmas menstruációról, meddőségi diagnózisról vagy akár többszöri veszteségről –, már így is rengeteg nehézséggel szembesülnek. Az ilyen kéretlen tanácsok, megjegyzések és okoskodások nem segítenek, sőt, még tovább nehezítik a helyzetüket.
Ha valaki olyan olvassa most ezt, aki maga nem érintett, de van a környezetében olyan nő vagy pár, aki igen, akkor azt tanácsolnám, hogy empátiával forduljon feléjük. Ahelyett, hogy tanácsokat osztogatna, inkább kérdezze meg: „Figyelj, mire lenne most szükséged? Miben tudok segíteni?” Néha már az is elég, ha egyszerűen meghallgatjuk a másikat, anélkül, hogy bármit is mondanánk vagy tanácsolnánk.”
Tarts velünk az endometriózis-sorozat harmadik részében, ahol az endometriózis körüli élettani tényezőket, a műtét(ek) utáni lehetőségeket, valamint a felépülés fizikai és lelki módszereit járjuk körbe!
Remind Expert
Fotók: Unsplash
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!